Századok – 1973
Vita - Székely György: A sevillai Janus Pannonius-kódexhez 710/III
A SEVILLAI JANUS PANNONIUS-KÓDEXHEZ 711 A mind filológiai, mind történeti szempontból felmerülő kérdés ezek után az, hogy Janus Pannoniusnak milyen jellegű hírneve, munkái milyen csoportjának ismerete jutott el a kódexvásárlóhoz, ami azután a távoli beszerzésre bírta. Az első fogódzópont a vásárló származása és atyja tettei iránti érdeklődése. Ezt már maga a könyvtáralapítás ténye is érzékelteti: Fernando 1539-ben alapította meg Sevillában a Biblioteca Colombina-t, amelybe Kolumbus-kéziratok is kerültek. A fiú készítette — legalábbis neki tulajdonítják — apja első életrajzát, aminek olasz fordítását egy genovai patrícius nyomatta ki a vetélytárs kereskedővárosban (Historie del Signor D. Fernando Colombo dell'Ammiraglio D. Chr. Colombo, Venezia 1571).7 Mind a könyvtár anyagának, mind a megírandó (megíratandó Î) atyai életrajz forrásainak összegyűjtése feltételez olyan forrás vásárlást, ami valamiképpen utalhatott a felfedező utak körülményeire. De szóbajöhet-e ilyen szempontból Janus Pannonius? Nem felejthetjük itt el, hogy Kolumbus a keleti világba indult tulajdonképpen, a spanyol társuralkodók, Ferdinánd és Izabella által kiadott salvus conductusa szavaival az óceánon India részei felé kellett haladnia (per maria Oceana ad partes Indie).8 A Kelet-ismeret pedig Janus Pannoniusnál ismételten felötlik: „Tribrache, candentes (si nos ea cura teneret,) De rubris, gemmas erueremus, aquis. Gentibus ex Arabum varios peteremus odores, Vellera Ser nobis mitteret, Indus ebur." „Tribraco, hogyha finom tárgyakhoz vonzana kedvem, Távol a nagy Vörös-ár gyöngyöket adna nekem, Szép elefántcsontot majd India népe kínálna, Selymét Kína, arab föld meg az illatait." (Áprily Lajos ford.) „Hunc ego пес claris dubitem praeferre smaragdis, Quos legit in rubro gurgite nudus Arabs." „Ezt bizony én még többre becsülöm a drága smaragdnál, Mit a búvár a Vörös-tenger ölén szedeget." (Hegedűs István ford.) [ A Vörös-tenger gyöngye, Arábia drágaköve, illatszere, India elefántcsontja, Kína selyme9 éppen azt a keleti világot jeleníti meg Janus verseiben, ami Kolumbust is útjára vonzotta a tudományos cél mellett. De az utóbbi — a nyugatra hajózással Keletre érés merész gondolata — sem volt idegen Janus Pannoniustól. Panegyricus ad Iacobum Anto-1 nium Marceilum с. művében a velencei patrícius polgártengerész merész vállalkozó [ kedvét dicsőíti: „Aztán lelkében még nagyobbakat forral. Messzebbre akar menni, mint a csillagok, maga mögött hagyva az egész világot. Hátha az Óceán habjaiban egy másik világot lehet felkutatni s meg nem állni a végső Gádesnél."10 Már most, ha tudott 7 Christoph Columbus ... 13, 362, 428. 8 Capitulaeiones del almirante Don Cristobal Colon y salvoconductos para el descubrimiento del Nuevo Mundo (kiadta Federico Udina Martorell. Madrid, 1970) 23. 9 V. Kovács Sándor szerk.: Janus Pannonius munkái latinul és magyarul (Bp. 1972) 226 — 227, 314—315, 532. 10 Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora (Bp. 1955) 129. — Gades említése maga is fontos lehetett egy spanyol tudatában, lévén a korukban fontos Cadiz városáról szó. Vö. Otto Hiltbrunner : Kleines Lexikon der Antike (Bern. 1946) 170. 10*
