Századok – 1973
Közlemények - Anderle Ádám: A 48-as magyar emigráció és Narciso López 1851-es kubai expedíciója 687/III
698 ANDERT.E ÁDÁM Ezt a tervet az amerikában élő magyarok viszályai zavarják. Ezért írja Pulszky: ,,Sok komáromi kapituláns elrontotta jó hírnevünket Amerikában, olyan Prágay-féle emberek — sőt fájdalommal mondom — Wimmer is, a pap, aki összeveszítette az embereket."62 (Kiemelés tőlem — A. Á.) Pulszky sorai pontosan nem jelzik, vajon Prágay milyen tulajdonságaira — világnézeti, temperamentumbeli problémákra — utal. (Prágay személyére ezért még visszatérünk.) 1861-ben azonban az emigráció vezetői még tervezgetik egy közeli „újrakezdés" lehetőségét. E magyar terveket ismerve nem csoda, hogy amikor Bécs washingtoni követe, Hülsemann titkos fegyverkezésről értesül, amelyben sok magyar is részt vesz, Bécs elleni akcióra gyanakszik. Átnézve Hülsemann Bécsbe küldött titkos jelentéseit, Hajnal István írja: ,,. . de különben aggódva hallgatott. Chiffre jelentéseiben titkos fegyverkezésről értesíti Bécset. Vállalkozás készülne az Adrián át Magyarországba. A tengerészeti minisztérium is élénk részt vesz az előkészületekben. Majd arról jelent titkosírással, hogy Kossuth erőszakos megszabadítására készülnek. Itt meg az angol követ tevékeny közreműködését figyeli meg. Később azonban rájött Hülsemann, hogy a készülődések Cuba szigete ellen irányulnak."63 A new yorki magyar emigránsok által megvetettßj^Mk^Mgiyös visszaemlékezéseiben külön részt szentel ennek a kérdésnek: „1851 szeptember hó egyik napján New York utczáin nagy izgatottság uralkodott. »Vér ! Vér !« kiáltások hangzottak mindenfelől. Oka az volt, hogy Havannában, Kuba szigetén, Kritenden ezredes és hatvan amerikai polgár a spanyolok által kivégeztetett. Veres plakátok hirdették városszerte a gyilkos eseményt és egyúttal felhívást intéztek a néphez, hogy az amerikai polgárok kiontott véréért bosszút álljon . . . Bajtársaimmal együtt megdöbbenéssel értesültem róla, hogy Prágay ezredes, volt komáromi törzstiszt is ott lelte halálát, de nem a vesztőhelyen, hanem a csatatéren." Aztán, nyilván hallomás alapján, Szedlák leírja a havannai kivégzést, majd így folytatja: „Hogy Prágayn kívül több magyar nem vett részt a kubai expedícióban, annak tulajdonítható, hogy Törökhonból a menekültek később jöttek Amerikába. Ha Logez tábornoknak sikerül magát tartania, egy második expedíció, többnyire magyarok, így Becsey őrnagy, Bem volt segédtisztje, a két Csomortányi, Mihalóczy, Koszta Márton kapitányok stb. indult volna Kuba szigetére. Kosztát, aki földim volt, hasztalan igyekeztem lebeszélni. »Mindegy, feleié, akár itt Amerikában éhen, akár ott egy golyó által meghalni.«"64 Szedlák megjegyzése egy második expedíció szervezéséről nem légből kapott állítás. A Pampero gőzös visszafordul a partraszállás után azzal a céllal, hogy egy másik expedíciót is hozzon. (Ezért nem is tudnak Lópezék hajón menekülni.)65 Egy Kossuthhoz írott korábbi levél ugyancsak azt támasztja alá, hogy egy másik expedíció szervezése folyt a magyarok között: „Éppen e percben jött tudomásomra a leendő Cubai expedítionak titkos toborzása, és pedig nagyobb részt azon, haszonlesők és kalandorokbul áll a verbunk, kik tavaly űzték zsarnok játékukat életükkel annyi hazánkfiainak, és pedig úgy látszik, hogy a mostani működés az itt állomásozó ügyvivőségtül veszi eredetét, mert Becsey hazánkfia, ki ismétli sáfárkodását, a minap onnan pénzelvén fel magát és meglehetős kegyében állt az ügyvívősógnól. Most szólíttattam fel Becsey által, hogy lennék segédségére, mért б legalább is 150 magyar huszárt szeretne expediálni, úgymond 62 OL Kossuth Gyűjt. I. 854. 63 Hajnal: i. m. 398. 1. 64 Szedlák: i. m. 68 — 60. 1. A new yorki magyar kolónia Szedlákkal kapcsolatos vitáira, ellenszenvére lásd Áldorlmre: Vázlatoka magyar emigráció életéből. Pest, 1870. 172. 1. 65 Foner: i. m. 86. 1.