Századok – 1973

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I

A VOLKSBUND UTOLSÓ ÉVE . 57 sát Sopronban folytassa. Ott azonban semmi sem volt előkészítve, s így nem volt lehetőség a lap megjelentetésére. Amikor Goldschmidt 11-én hazaérkezett bécsi hivatalos útjáról, nagy csodálkozással tapasztalta, hogy a lap — már nem jelenik meg. Winkelmann azonban rögtön utasította Kernmeyer SS-hadnagyot (Untersturmführer), hogy egy pót-lap kiadásáról haladéktalanul gondoskodjék. így jelent meg 24 órán belül a „Budapester Neueste Nachrichten". A gyors intézkedésre azért volt szükség, mert a „Deutsche Zeitung" menekülése romboló politikai hatással volt a magyarokra, akik ugyanis ebből azt gyanították, hogy a németek fel akarják adni Budapestet. — Goldschmidt azonnal tárgyalásokba kezdett, hogy lapját ismét megjelentethesse. Ezek sikerrel jártak, s 13-án már ismét volt „Deutsche Zeitung" is: a Pester Lloydnál nyomják, s szebb a külső megjelenése. Meckel e jelentése, amely erről az intermezzóról beszámol, arról is hírt ad, hogy november 12-én, Sopronban, — mintegy „zsidónő-ügye" lezárásaként — Bäsch népcsoportvezető feleségül vette a nála 22 évvel fiatalabb titkárnőjét, Eva Schmidt kisasszonyt. Tanúnak Winkelmann és Lorenz SS-tábornokokat kérte fel (utóbbi a VoMi főnöke), akik képviseletében a nyugatmagyarországi területvezető Dr. Heinrich Neun, illetve Dr. Stefan Steyer vett részt az esküvőn. Steyer 1935 óta — a népcsoportvezető személyes képviselője volt a birodalomban (Vertreter des Volksgruppenführers Dr. Bäsch im Reich). Az eseményt Meckel úgy kommentálta, hogy abban Bäsch elhatározása fejeződik ki: mihelyt a népcsoport nagy része már ki lesz telepítve, visszavonul a magánéletbe. Tanító akar lenni valahol, és „meghitt otthonra" vágyik. Ugyanígy akar tenni Dr. Steyer is: fáradt és vissza kíván vonulni a politikától. Bäsch és Goldschmidt között a viszony tovább romlott. Egyáltalán meg' állapítható, hogy a vezetésben nincs sem rend, sem összetartás. Goldschmidt a közeli napokban Berlinbe utazik, hogy a VoMi-val együttműködésben onnan rendezze a népi német menekültek elhelyezését a birodalomban. Meckel, aki az imént még Goldschmidt-tal szemben is bizalmatlan volt, majd helyeselte a birodalomba távozását, most e november 17-i jelentésében — célszerűtlennek tartja, hogy ebben a helyzetben elhagyja Budapestet: „Eltekintve attól, hogy ezáltal politikailag játékon kívül kerül, mégis csak jónak tarta' nám, ha legalább egyetlen értelmes ember jelen lenne a népcsoportban." November 22-én, a népcsoport vezetésének belső problémáiról szólva, Meckel azt jelentette, hogy 20-án Veesenmayer követ segítségével helyreállt a megszakadt együttműködés Bäsch és őközte. Sikerült a népcsoportvezetőt meggyőzni arról, hogy teljesen értelmetlenül izolálja magát, s az meg is igérte, hogy a német birodalmi szervekkel való együttműködése ismét olyan lesz, mint „a legjobb időkben" volt. Meckel benyomása szerint az idegileg meglehetősen tönkrement Bäsch támaszt keres, és az együttműködés — legalábbis a következő hetekre — valóban megvalósul. Bäsch ezúttal megismételte Meckel előtt: szilárd elhatározása, hogy viszszavonuljon a politikától. Tanító akar lenni egy magányos faluban, s végtelenül hálás feleségének, hogy megerősítette ebben az elhatározásában. Meckel azonban figyelmeztette: nem szabadulhat ily egyszerűen a felelősségtől; a népcsoportvezetésből nem lehet úgy kiszállni, mint egy zöldségüzletből. Erre Bäsch azt válaszolta, hogy beteg; engedélyezzenek neki betegszabadságot. Van neki ehhez elég röntgenképe. (Korábban a tüdejével volt baj.) Goldschmidt, a helyettes népcsoportvezető, közben elutazott Berlinbe.