Századok – 1973
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I
A VOLKSBUND UTOLSÓ ÉVE . 65 elhelyezendő Hitler képe, amelyet a Volksbund helyi szervezete bocsásson rendelkezésre; Horthy képét viszont haladéktalanul távolítsák el, s majd Szálasiéval helyettesítsék.88 Kemény Gábor báró, Szálasi kormányának külügyminisztereként, október 17-i rádióbeszédében most már hivatalos programként hirdethette meg a Kárpát-Duna-Nagyhaza megvalósítandó életrendjét: az itt élő népeket magyar jiegemóniával egyesítő Pax Hungaricá-t, s határolhatta el következőképpen a hatalmi szférákat: „A Duna térségének felső részén a német nép és a Völkische Bewegung, középső részén a magyarság és a Hungarizmus, alsó részén a románság és a Vasgárda légionista rendszere hivatott történelmet csinálni."89 A Gestapo fogságában öngyilkossá lett Csatay utóda, Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter ugyanezen a napon kiadott parancsa az „Ezeréves Haza" visszaszerzésével buzdított a szovjetellenes harcra, amelynek eddigi eredményességét „hazaáruló kétkulacsos ingadozás" akadályozta meg.9 0 Szó sincs tehát arról, hogy főleg ideológiai szempontból — zavartalan lett volna az összhang, de nyilvánvalóan a háborús erőfeszítések folytatása volt a minden egyebet háttérbe szorító elsődleges kérdés. Bäsch, aki Vágó Pál előtt többször is kijelentette, hogy „ha önök lesznek hatalmon, önöket támogatjuk", most Szálasinál tett tisztelgő látogatást. Meckel azonban, aki Bäsch magatartását továbbra is éber megfigyelés alatt tartotta, s ugyanakkor Szálasiról következetesen igen elítélő véleménnyel volt, többet látott ekkor Bäsch és Szálasi kapcsolatában, mint merő formalitást: gyanús barátkozás jeleit észlelte, amelyek meglepetést tartogathatnak. Október 23-i jelentése91 szerint az utóbbi idők erősen megviselték Bäsch idegzetét; összeveszett Goldschmidttel, Keinzellel és Hamm-mal, s olyan kijelentéseket tesz, hogy kiábrándult mind a követségből, mind az SS-ből, amelyek őt igen kevéssé informálták, s ezentúl a maga útján fog járni. Mit ért ezen Bäsch, még nem lehet tudni, jelentette Meckel. Talán Szálasival akar valamire vállalkozni, akivel néhány nappal ezelőtt bensőségesen megölelték egymást, vagy pedig az általános helyzetre való tekintettel nem hisz már győzelmünkben és Roth példájára akarja a népcsoportot megtartani? A romániai német népcsoport „átmentése" érdekében ugyanis az augusztusi fordulat után Hans Otto Roth az új román rezsimmel való kapcsolatfelvételre tett kísérletet és szembefordult a népcsoport Berlinből elrendelt kiürítésével. „Mindenesetre igyekszem Bäsch körül mindenkit magam iránt személyesen elkötelezni, mert a bolt nem mehet tönkre" zárta jelentését a budapesti követség népiségügyi referense. Meckel november 2-i jelentése további érdekes adalékokkal szolgál Bäsch és a vele kapcsolatban lévők ekkori magatartásához. A népcsoportvezető október 27-én tárgyalást folytatott Vajna Gábor nyilas belügyminiszterrel, állítólag a kiürítés ügyében, s abba Meckelt feleslegesnek tartotta bevonni. Veesenmayer amellett volt, hogy Meckel i.- vegyen részt megbeszélésükön, Bäsch azonban ekkor Winkelmannhoz fordult, s az ő állásfoglalása alapján sikerült elérnie Meckel kikapcsolását, sőt Veesenmayer arra kényszerült, hogy Meckelt eltiltsa a népcsoporttal való érintkezéstől addig, míg a kiürítési kér-88 Karsai Elek: A budai vártól a gyepűig. 1941 — 1945. Bpest. 1965. 578-579. 1. 89 A magvar külpolitika hungarista útja. Budapest. 1944. 27 — 28. 1. 90 OL Fiímtár, 7886. doboz. BM. Szálasi per. 2. tekercs. VII/68-74. 91 Meckel ezen és valamennyi alább idézett jelentését Id.: PA AA Indland II. g. 275.
