Századok – 1973
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I
48 TII.KOVSZKV LÓRÁNT csupán a népi németek közössége". Ez természetesen éppúgy nem volt helytálló megállapítás, mint a nyilasok nemzetiszocialista voltának kétségbevonása. Csupán arról van szó, hogy Magyarország német megszállásáig a Volksbund nem volt abban a helyzetben, hogy nemzetiszocialista jellegét teljesen nyíltan és hangsúlyosan kidomboríthassa: a berlini utasítások is úgy szóltak, és jól felfogott saját érdekei is azt diktálták, hogy ezzel maradjon háttérben, és ne irritálja vele a német érdekeket egyébként jól-rosszul kiszolgáló magyar kormányt, és az érzékenyen reagáló magyarországi közvéleményt. Az ország megszállása nyomán megváltozott a helyzet, s Bäsch április 23-i bonyhádi beszéde ennek megfelelően utalt arra, hogy ,,a népcsoport rövidesen más arcot ölthet".57 A Volksbund nemzetiszocialista arculatának felfedésében az első lépés a „Német Nemzetiszocialista Törvényhozók Blokkja" megalakulásának proklamálása volt május 12-én.58 A 7 volksbundista képviselőből álló blokk megalakulásában a népcsoport sajtója „mérföldkövet" látott, de hangsúlyozta, hogy „mégsem valami vadonatúj dolgról van szó, hiszen most csupán proklamálása történt annak a már korábban fennállott ténynek, hogy a magyarországi népinémet mozgalom nemzetiszocialista mozgalom, képviselői tehát nemzetiszocialista képviselők".5 9 A dolog jelentősége a blokk vezetőjének, Franz Hamm képviselőnek a képviselőház elnökéhez intézett május 31-i, — a június 2-i ülésen felolvasott - levelének azon utalásában rejlik, hogy a blokkba tömörült német nemzetiszocialista képviselők „külön országgyűlési képviselői csoportot, illetve pártot alakítottak".60 (Kiemelések tőlem.) Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy a Magyar Élet Pártjának 7 képviselője kiválik, nemzeti alapon önálló parlamenti csoportosulást hoz létre, s magát német nemzetiszocialistának nyilvánít ja, hanem annak előrejelzéséről, hogy a Volksbund magyarországi német népcsoport-szervezetből magyarországi németek nemzetiszocialista pártjává, az NSDAP magyarországi megfelelőjévé válik, s a megalakult blokk ennek a pártnak parlamenti képviseletét fogja ellátni. Haller tehát teljes joggal jelenthette ki Keménynek: „Vegye tudomásul, hogy a Volksbund annak szervezete, és mindenki, aki hozzá tartozik, a maga személyében is nemzetiszocialista". A magyarországi német népcsoport most készült kiegyenlíteni a szlovákiai, romániai német népcsoportokhoz viszonyított azon többéves „elmaradását", hogy nem rendelkezett önálló német nemzetiszocialista párttal,61 s nem a Volksbundon múlott, hogy a végkifejlet felé rohanó háborús események elébevágtak e párt megvalósításának. A Nyilaskeresztes Párt két okból is kifogásolta a „Német Nemzetiszocialista Törvényhozók Blokkja" megalakulását: egyrészt keserűen emlékeztek meg arról, hogy a március 19-i fordulatot megelőzően éveken át hiába sürgették a német nemzetiszocialista képviselők kiválását a kormánypártból, azok akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, nem voltak hajlandók a nyilasokkal nyíltan összefogva a kormány ellen fordulni; másrészt aggá-55 Deutschtum im Ausland, 1944. evf. 5 — 6. sz. 109—110. 1..' Aus dem Zeitgeschehen. Ungarn. 58 OL Filmtár 167112. doboz. — Vörös János vezérkari főnök iratai. Helyzetkép a belpolitikai mozgalmakról. Bpest. 1944. máj. 16. 59 Südostdeutsche Rundschau, 1944. évf. 7. sz. 60 KN (Képviselőházi Napló) 1939/XIX. k. 256. 1. 6! Nation und Staat, XVII. к. (1943 — 1944), 1944. rnárc. sz. 103—112. 1.: Arnold IVeingíirtner: Das Recht der deutschen Volksgruppen.
