Századok – 1973
Krónika - Tudományos minősítések - 554/II
554 KRÓNIKA mert ilymódon, a mozgalmak vezetőinek behatóbb vizsgálatával, közelebb juthatnánk a mozgalmak ideológiájának megértéséhez. A jobbágyság felszabadítása 1848-ban nem zárta le a parasztmozgalmak sorát. A parasztság követelte a korábbi úrbéri rendezések alkalmával tőle elvett szántókat, illetve a legelőelkülönözések során elvett legelőterületeket, az allodiális jobbágyok pedig követelték az általuk használt földet. E kérdések rendezése az abszolutizmus korának feladatává vált, amellyel Seedoch Johann (Eisenstadt) Az úrbéri szabályozásról 1848 után a burgenlandi térségben című előadása foglalkozott. Az abszolutizmus korának állami politikája egyrészt rendezte a tulajdonviszonyokat, ami különösen a telkiállományon kívüli földek esetében volt nehéz probléma. A jobbágyfelszabadítással, illetve a földtehermentesítéssel ós a velük összekapcsolt gazdasági intézkedésekkel az egykori jobbágyokra, most már parasztokra egy új világ köszöntött. Minthogy föld nem került elegendő mértékben a parasztság kezére, ezen kívül vállára súlyos állami adók nehezedtek, ugyanakkor a gabonaárak csökkentek, a parasztok helyzete egyre rosszabbodott. Bekövetkezett az eladósodás, a birtokok fölaprózódása ós a kivándorlás. Bár a problémát Magyarország nyugati szélére, Burgenlandra vonatkozóan világította meg az előadó, megállapításainak érvényességi köre kiterjedt Magyarország és Horvátország területére, tehát nagyobb körre. Simonfjy Emil (Zalaegerszeg) hozzászólásában kiemelte, hogy a jobbágyok szempontjából az 1848 — 49-i magyar kormányintézkedések kedvezőbbek voltak, nekik több földet juttattak, mint az abszolutizmus korának kormány-intézkedései, amelyek aztán hátrányosan is befolyásolták a paraszti sorsot. Tóth Tibor (Kaposvár) hozzászólásában a földesuraknak fizetett kárpótlás kérdésével foglalkozott, amely lassú folyósítása miatt kevéssé segítette elő, hogy a kapitalista gazdálkodásra áttérhessenek. A konferencia anyagából kevéssé világlott ki, hogy a stájer és szlovén területen a parasztság jogilag kedvezőbb helyzetben élt, mint a horvát, a burgenlandi vagy a dunántúli területen. Ez a tény és a piac játszott közre abban, hogy az úrbérrendezés után Stájerban és Szlovéniában az 1700-as évek második felében játszódtak le azok a parasztmozgalmak, amelyek a horvát, a burgenlandi és a dunántúli területeken az 1790—1848 közti időre jellemzők. A gondosan megrendezett és szépen sikerült symposiont kiegészítette, anyagát élővé tette az az autóbusz-körút, amelyen a rendezőség az 1573. évi horvát-szlovén parasztfelkelés színterének több pontját bemutatta. Rúzsás Lajos TUDOMÁNYOS MINŐSÍTÉSEK Knoll József né (Teleki Éva), a Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézetének munkatársa, 1972. június 23-án védte meg a „Nyilas uralmi rendszer Magyarországon 1944. október 16-tól 1945. április 4-ig" c. kandidátusi disszertációját. A vitára kiküldött bírálóbizottság elnöke Ránki György, a történelemtudományok doktora volt, a disszertáció opponensei Lackó Miklós ós Korom Mihály, a történelemtudományok kandidátusai. A kiküldött bizottság a dolgozat tudományos eredményeit a következőkben foglalta össze: Teleki Éva kandidátusi értekezése történetírásunkban eddig feldolgozatlan kérdést tárgyal, jórészt eddig ismeretlen forrásanyag alapján, tárgyszerűen, jó elemző készséggel, marxista kritikával. Kitűnő, részletes képet nyújt a nyilasok állami, gazdasági,
