Századok – 1973

Krónika - Nemzetközi tudományos ülésszak a XVI–XVII. századi közép-kelet-európai parasztmozgalmak történetéről (Búza János–Gyimesi Sándor) 527/II

KRÓNIKA 545-összehasonlító vizsgálatok fontosságát sürgette. Wellmann Imre a birtoktípusok különbözőségére hívta fel a figyelmet, s a tájak szerinti összehasonlítás fontosságát hangsúlyozta. Otlimar Pic/cl arra utalt, hogy a nemesség nem látta el védelmi feladatát a török ellen, s így a parasztság jogosultnak érezte magát a fegyverfogásra. Végezetül Pach Zsigmond Pál tért vissza a második jobbágyság fogalmára, értelmezésére. Utalt arra, hogy e témakörben a konferencia folyamán is eltérő véleményeknek lehetett a hallgatóság tanúja. A jövő kutatásokra nézve arra hívta fel a figyelmet, hogy a regionális vizsgálatoknál óvakodni kell a mechanikus eljárásoktól. A második jobbágyság fogalmát illetően az alábbi értelmezési típusokat különböztette meg: 1. Szorosabb értelemben a közvetlen termelők személyi jogviszonyaira korlátozódik, tartalmát vagy az örökös röghözkötöttség vagy a személyes kötöttség képezi. 2. Tágabb értelemben vett felfogás, amely azon gazdasági feltételekből indul ki, amelyeken a jogi szabályozás alapult. 3. Átfogó értelmezés, mely nemcsak a jogi kötöttségeket, nemcsak az agrárviszonyokat tekinti a fogalom tartalmának, hanem komplex gazdasági-társadalmi jelenséget, a feudalizmus egy külön korszakát, melyet a paraszti-polgári fejlődés korlátozása jellemez. „A jobbágyság második kiadása egyben a feudalizmus újabb kiadása", a feudalizmus kései korszaka. S itt van 1514 történelmi helye: az antifeudális harc csúcspontja, egyben a feudális társadalom fejlődésének fordulópontja, korszakváltás az érett és a kései feudalizmus között. • A historiográfiai szekció bevezető referátumát Pamlényi Ervin tartotta „Dózsa i a magyar történetírásban és történeti gondolkodásban" címmel. Bevezetőül vázolta a parasztháborúk története historiográfiai megközelítésének többféle lehetőségét, s jelezte, hogy előadásában a teljesség igénye nélkül, csak legfőbb vonalaiban tudja az 1514. évi magyarországi parasztháború XIX. és XX. századi historiográfiájának vázlatát nyújtani. Az előadás első részében érintette a XVIII. századi előzményeket, majd a XVIII. század végi — XIX. század eleji összefoglaló munkákról szólt: Pray és Katona még változatlanul feudális-rendi szemlélettel közelednek a parasztháborúhoz, annak történetét elsősorban az egyház és az arisztokrácia nézőpontjából taglalva. Alapvető szemléleti fordulatot a parasztháború történetének felfogásában azonban nem a felvilágosodás hozott, hanem az a társadalmi küzdelem, amely a jobbágyrendszer válsága következtében bontakozott ki a polgári átalakulásért, a jobbágyság felszabadításáért. A parasztság elnyomásának történelmi tényei érveket szolgáltattak a liberális középbirtokosok politikai küzdelmeihez; a parasztháborút, Dózsa képét emlékeztetőként-figyelmeztetésként idézik fel a konzervatívok számára. Ilyen társadalmi-politikai atmoszférában jelenik meg, a polgári átalakulásért folyó harc szülötte, Horváth Mihály tanulmánya, amely szakítást jelentett a hagyományos nemesi szemlélettel. Horváth Mihály forrásai nyomán az 1514. évi háborút a parasztság jogos, indokolt felkelésének mutatja be és a jobbágyság földhözkötését döntőnek látja az egész nemzet további életében. Horváth a polgárosodó nemesség tudati szintjén ábrázolja a parasztháború társadalmi és gazdasági összefüggéseit és ezért elégedetten mutat saját korára, amely felemeli a jobbágyságot. A parasztháborúval, Dózsával való teljes azonosulásig végül csak a forradalmi demokraták, Petőfi, Vasvári jutnak el, akik Dózsát a magyar történet egyik legdicsőbb emberének tartják. A polgári forradalom befejezetlensége, a továbbélő feudális maradványok erős hatást gyakorolnak az ideológiai fejlődésre is. 1848 után Európa-szerte, így nálunk is, a polgári ideológia színvonalának hanyatlása, bizonyos eszmei „refeudalizáció" következik be, amelynek során a haladó áramlatok lassankint visszaszorulnak. Történetírásunkban, szakmai fejlődése ellenére, bekövetkezik a feudális-rendi tudat megerősödése,