Századok – 1973

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I

46 TILKOVSZKY LORANT alapján a magyar nép hajtja végre ezt a feladatot, akár egy Gauleiter (Bäsch !) kapna megbízást az élettér életrendezésére." Kijelentése szerint ugyanis „ha a magyar nép vezetése alatt a Kárpát-Duna élettér nem alakítható ki és nem építhető meg a magyar nép életképtelensége miatt, úgy egy másik népnek kell ugyanilyen elvek alapján az államszervezést és nemzetépítést megcsinálni".51 A kérdést tehát Szálasi úgy vetette fel, hogy a német nemzetiszocializmus, vagy annak magyar válfaja, a hungarizmus által megszervezetten fog-e ez a térség betagozódni a nemzetiszocialista Európa-közösségbe. Ezt egy Németországba összehívandó kongresszuson kívánta hivatalos kötelezettség nélküli eszmecsere útján tisztázni, amelyen valamennyi európai nemzetiszocialista párt megbízottai részt vennének, tekintet nélkül arra, hogy hatalmon vannak-e vagy sem. Veesenmayer kitért e javaslat elől, rámutatva, hogy a háborút kell először megnyerni; Szálasi azonban azzal érvelt, hogy „egészen másképpen lehetne az erőtényezőket beállítani és hatékonnyá tenni, ha mindenki félreérthetetlenül tudná, hogy mi az, amit vére és áldozata árán tényleg el is fog érni az új Európában".5

2 Míg Szálasit mindenekelőtt a „Nemzetiszocialista Európaközösség" gondolata foglalkoztatta, amelyen belül saját, hungarizmusnak nevezett nemzetiszocialista mozgalma számára igyekezett megkapni Hitlertől a Duna-medence népei népközösségi megszervezésének mandátumát, — a budapesti német követséget pillanatnyilag sokkal jobban érdekelte a Nyilaskeresztes Pártnak a Volksbundhoz való viszonya, amely nem mutatkozott kielégítőnek. A párt „külügyeinek" vezetője, báró Kemény Gábor, május 31-én, majd június 2-án és 9-én hosszas megbeszéléseket folytatott e kérdésről Dr. Kurt Hallerrel,53 aki a németbirodalmi tényezőknek Szálasiékkal való „bajtársias együttműködése" feltételéül azt szabta, hogy hasonló valósuljon meg a volksbundisták 1 és a nyilasok között. Kemény szerint vidéken példásnak mondható együttműködés van szervezeteik között; csak Bäsch túlzó követelései okoznak zavart, ő ugyanis mereven ragaszkodik azon elvi álláspontjához, hogy népinémetek nemzetiszocialista szervezésére kizárólag a Volksbund jogosult, a Nyilaskeresztes Párt tehát mondjon le német származású tagjairól. Szálasi erre ugyancsak elvi okokból — nem hajlandó; június 2-i tájékoztató értekezletén is leszögezte, hogy a párt szervezeti szabályzata értelmében „a magyar nemzet életterében élő összes népcsoportok tagjai beléphetnek a pártba, ha nem zsidók".54 Mennyi a Nyilaskeresztes Párt németszármazású tagjainak száma? Kemény szerint „pár ezerre tehető". Német részről azonban nem voltak hajlandók lemondani róluk, mint elhanyagolható mennyiségről; ellenkezőleg, Haller a nyilasoktól várta el, hogy ne csináljanak ebből presztízskérdést. Mint Keménynek e tárgyalásokról készített feljegyzései rögzítik, Haller szerint „be kell látnunk nekünk is, hogy a német nép hozta a legtöbb véráldozatot Európáért, így legtöbb joga van a saját véreihez ragaszkodni, ő azt kéri, hogy ebben a kényes kérdésben próbáljunk még nagyobb lelkűen gondolkozni, nem 61

Hungarista Napló III. к. 121. 1. — Szálasi 1944. máj. 24-i beszélgetése Hallerrel. 52

Hungarista Napló III. к. 43 — 44. 1. — Szálasi 1944. máj. 13-i beszélgetése Veesenmayer követtel. 63

Hungarista Napló III. к. 77—79., IV. к. 8-10., 81. 1. 54

OL Filmtár 16718. doboz. — A pártvezetőhöz intézett kérdések, és az adott válaszok, az 1944. jún. 2-i tájékoztató értekezleten.