Századok – 1973
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I
36 TILKOVSZKY LORANT Ezután Balla Bäsch azon kérését veszi sorra, hogy a magyarság vezetői vegyék fel a társadalmi érintkezést a hazai németség vezetőivel. Mint Balla rámutat, ezt a kívánságot a Volksbund a múltban is többször felvetette, „azonban magyar részről általában megértés nélkül fogadták, és a főispánokhoz intézett felkérésünk eredménytelen maradt. Tekintettel arra, hogy megfelelő társadalmi formák között sok olyan ellentét kiküszöbölhető, amely a múltban a helyi hangulat elmérgesedésére vezetett, osztályunk felfogása szerint a főispánok utasítandók lennének, hogy mindent kövessenek el, hogy a helyi magyar és német vezetők között egészséges társadalmi kapcsolat alakuljon ki." A miniszterelnökségnek Bäsch kívánságaival kapcsolatos további sürgős feladatai közt szerepel az azonnali felvilágosító propaganda a hazai németség és a Volksbund ügyében, a sajtóban és a rádióban: „Osztályunk részéről érintkezésbe fogunk lépni Kolozsváry-Borcsa államtitkár úrral, és kérni fogjuk, hogy az osztályunk által megállapítandó irányelvek figyelembevételével a sajtó és a rádió útján hasson oda, hogy a magyarság és a hazai németség között a légkör barátságosabbá váljon." Ide tartozott az a kérés is, hogy a rádió hetenként immár háromszor sugározhasson népinémet műsort, egyenként 35 perces adásidővel, Budapest I hullámhosszán, mégpedig úgy, hogy az egyik adás lehetőleg vasárnap délelőttre essék. Ezzel kapcsolatban Balla megjegyezte: „Kérésünkre Kolozsváry-Borcsa államtitkár úr megígérte, hogy a kérést kedvezően elintézi." A belügyminisztériumot illető azonnali intézkedések közt első helyen ez áll Balla javaslatában: főszolgabírók és szolgabírók, továbbá községi jegyzők és hivatalnokok áthelyezése, illetve kicserélése; négy újabb főszolgabírói állás (Kula, Zirc, Pécsvárad, Bonyhád) német nemzetiségű egyénnel leendő betöltése. Balla szerint „egyes közigazgatási tisztviselők a múltban valóban alkalmatlannak bizonyultak arra, hogy német nemzetiségi vidéken funkcionáljanak. A németséggel szembeni merev és ellenséges magatartásuk a volt kormány intencióival is összeegyeztethetetlen volt. Tevékenységüket osztályunk részéről is ismételten kifogásoltuk. A volt belügyminiszter álláspontja az volt, hogy nem helyezi át őket, mert ebben a lakosság a német mozgalom befolyásának jelét látná, és a szélsőséges törekvések malmára hajtaná a vizet. Osztályunk véleménye szerint azoknak a tisztviselőknek lecserélése elől, akik a németség kifogásaira alapos okot adtak, nem zárkózhatunk el." Mint Balla megjegyzi, már fel is kérte a Volksbund vezetőségét : közölje, kiknek a lecserélésére helyez súlyt; annak alapján fog az ügyosztály intézkedést kérni a belügyminisztertől. Ami a négy újabb német főszolgabíró kinevezését illeti: „Jelenleg csupán a hódsági járás főszolgabírája az egyetlen közigazgatási vezető tisztviselő, aki a MNNSz (Magyarországi Németek Népi Szövetsége: Volksbund) tagja. Az adott körülmények között indokolt lenne a többségében németek által lakott járásokban legalább néhány német nemzetiségű szolgabírót beosztani, és a járások vezetésével németül tudó és nemzetiségpolitikai érzékkel bíró tisztviselőket megbízni. Az a kérés, hogy a MNNSz tagjai közül négy főszolgabírót nevezzünk ki, túlzottnak látszik, mert osztályunk tudomása szerint nem tudnának megfelelő képesítésű személyeket javaslatba hozni az állásokra." Fontossági sorrendben ezután a volksbundistákat ért „közigazgatási sérelmek" (internálások, letartóztatások, rendőri felügyelet alá helyezések) orvoslása következik. Ezzel kapcsolatban Balla már meg is kérte Baschtól a