Századok – 1973

Vita - Fehértói Katalin: Husziták voltak-e a Heves megyei hereticus-ok? 435/II

436 FEHÉRTÓI KATALIN — mind a három nemes nő — férje testvérével és Tarosai Horvát Egyed a nőtestvérével, mert a huszita hitet elfogadták" (i. m. 333 — 334. 1.). Kovács Endre a „Magyar—cseh történelmi kapcsolatok" (Bp. 1962) című könyvében a „Huszita háborúk a felvidéken" című fejezet végén megállapította: „A huszitizmus magyarországi terjedése egy késői bizonyítékául foghatjuk fel az ún. hevesmegyei huszitákat. Bártfai Szabó László a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának törzsanyagában a XV. század közepéről egy proscriptionális levelet talált, amely a vidék hírhedt gonosztevőit szedi sorra. Javarészt Heves és a szomszédos megyékből való nemesek. Ezek között olvasunk Istenmezei Ferencről, aki a csehekkel szövetkezve Szanda vár (Nógrád m.) alá vezette őket, s ezzel hazaárulást követett el. A 32., 33. és a 34. helyen említi Tenki Péter, János, István neveit — mind a három huszita lett, vagy a felesége lett azzá. Tenki István felesége, Czéczei Borbála is huszitává lett sógorával együtt. Itt tehát nemcsak a huszitákkal való »cimborálásról« van szó, amilyennel gyakran találkozunk, hanem, úgy látszik, a huszita hit felvételéről is" (i. m. 99. 1.). Kovács Endre nem említette a hereticus Tárcsái Horvát Egyedet. Székely György „A huszitizmus és a magyar nép" című tanulmányában (Századok, 1956: 685. 1.) szintén utal a Heves megyei huszitákra: „Még 1467-ben is proscribáltak a Heves megyei közgyűlésen két magyar férfit, mivel a cseh-testvéreket támogatták, több magyar férfit és nőt — köztük kisebb nemeseket is — pedig a huszita hit elfogadása miatt. A központosítás haladó jellege mellett, annak feudális osztálytartalma különösen megmutatkozik a cseh-testvérek mozgalmának könyörtelen felszámolásában, amilyen kíméletlenséggel egyébként nem találkozunk Mátyás más centralizációellenes erőkkel vívott harcában." 2. E dolgozat jellege, magának a problémának a felvetése nem igényli, nem utolsó sorban pedig e sorok írójának nem történész volta nem teszi lehetővé a huszitizmussal kapcsolatos óriási történeti szakirodalom számbavételét. A rendelkezésünkre álló névtörténeti anyagból azonban több proscribált gonosztevő neve került elő, amelyek után a bűntény megjelöléseként a „hereticus" szó áll. Ezek összegyűjtése, a szövegkörnyezet figyelembevétele, az elítéltek bűneinek összehasonlítása kétséget támaszthatnak bennünk, vajon a Heves megyei hereticus-okra rá lehet-e teljes biztonsággal bizonyítani a huszitizmus „bűnét". „Nálunk Husz János követőit eleinte igen helyesen viclephista . . . wyklefitáknak nevezték, később a viklifita névvel váltogatva, de mégis túlnyomólag, majd kizárólag hostista, husista, husita, hussita, husita et thaborita, hussita videlicet thaborita, . . . hwzyta, hwzzita, usita, uzita neveken emlegették, melyekből a közhasználatba a »huszita« — egy sz-szel — elnevezés ment át s használjuk a mai napig" (Tóth-Szabó : i. m. 145—146. 1.). E felsorolás kiegészítéseként a Tóth-Szabó könyvében közölt oklevelekből idézünk néhány kifejezést: 1421: „Bohemos hereticos" (353); 1428: „heretici huzzyte . . . hwzzytas hereticos" (357); 1430: „hereticis husitis et thaboritis" (361); 1435: „perfidissimi heretici Hwzzithe" (368); 1439: „hwssitis hereticis et taboritis Bohemis ' (375). A fentiekből is kitűnik, a huszita elnevezés nálunk közkeletű volt, a hereticus 'eretnek' szót pedig általában jelzőként, nyomósító, feltétlenül rossz, pejoratív értelemben használták a huszita, taborita vagy cseh szó mellett. Az eretnek szóra az első adatunk 1357-ből származik, ugyancsak levelesített gonosztevőneveként: „Johannem dictum Eretnuk iobagionem Johannis dicti Cheh" (ZalaOkl. I: 574). Nyilvánvalóan ez az Eretnek János huszita nem lehetett, de az 1409-ben proscribált Vas megyei gonosztevők sem: „dominam relietam Nicolai filii Iwan hereticam publicam" és „Paulum dictum Pyzd jobagionem hereticum" (ZsigmOkl. II/2: 221/6672), akikről Székely György (i. m. 349. 1.) megállapítja, hogy „a proscribáltak között volt egy eretnek jobbágy és egy nyilvános eretnek özvegyasszony is. Ebből nyilvánvaló, mivel