Századok – 1973
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I
A VOLKSBUND UTOLSÓ ÉVE 35 ző szervilis buzgósággal tett rögtön Ígéretet a kívánságok teljesítésére. Utasította Ballát, hogy Basch-sal együttműködve, két napon belül dolgozza ki az azonnal orvoslandó panaszok tárgyában hozandó intézkedések tervét; az április 26-i minisztertanácsi ülésre pedig Pataky Tibor államtitkárral közösen készítsen átfogó javaslatot a német népcsoport kérdésének kezelése tárgyában. Sztójay utasítása immár legális lehetőséget nyújtott Baliának arra, hogy újabb bizonyságát adja, mennyire érdemes Bäsch iránta tanúsított bizalmára, amelyet eddig a Volksbunddal való titkos összejátszásával érdemelt ki. Annál nagyobb bizalmatlansággal viseltettek a németek már régóta a Ballával ellenlábas Pataky iránt; amikor Bäsch tájékoztatása alapján Veesenmayer értesült arról, hogy a minisztertanács elé terjesztendő javaslat készítésében való részvételre Pataky is utasítást kap, Sztójaynál azonnal követelte, hogy Pataky ,,tűnjön el".30 Megbízatásának megfelelően Balla — egy Basch-sal folytatott részletes megbeszélés után — összeállította a Volksbund kívánságait, — teljesebben és rendszerezettebben, mint ahogy azt Bäsch Sztójaynak április 13-án szóbelileg előadta. Az egyes kívánságokat aszerint csoportosította, hogy a miniszterelnökség, illetve melyik minisztérium illetékes az intézkedésre, s az egyes • kívánságokkal kapcsolatban mint „az ügyosztály állásfoglalását" kifejtette véleményét, illetve javaslatát. Balla elaborátuma3 1 a miniszterelnökségre tartozó azonnali teendők közt első helyen a „Hűséggel a hazáért" mozgalomnak az egész országban való felszámolását említi. Rámutat, hogy „ez az ún. Hűségmozgalom különösen Tolna és Baranya megyékben terjedt el, és célja az volt, hogy a Volksbund-ellenes 1 német nemzetiségű személyeket szervezze meg. A mozgalmat a közigazgatás és a papság általában támogatta, és bár alapszabályai nem voltak," törvény-I ellenes működését és engedély nélküli gyűléseit a hatóságok elnézték. A Volksbund állandóan kifogásolta a mozgalom tevékenységét, és a volt belügymi' niszter úr (Keresztes-Fischer) ismételten meg is igérte, hogy a mozgalommal kapcsolatban rendet csinál, — érdemleges intézkedést azonban nem tett. Osztályunk részéről a mozgalmat nem tartottuk sohasem szerencsésnek, és a vezetőkkel ismételten közöltük aggályainkat, akik azonban a belügyminiszter úr támogatására hivatkoztak." Balla véleménye szerint „az adott körülmények között a mozgalom különben is talaját vesztette, tehát likvidálása annál 1 indokoltabb. A belügyminiszter úr (Jaross Andor) felkérendő, hogy hivassa magához a főispánokat, és utasítsa őket a mozgalom likvidálására." A miniszterelnökség második legsürgősebb feladata Balla szerint az Apatinban megjelenő „Die Donau" című hetilap megszüntetése. E konzervatív katolikus lap „átmeneti fenntartását indokolta az, hogy a lap irányzata erősen hangsúlyozta az államhűséget, és bizonyos mértékben ellensúlyozta a túlzó törekvéseket. A lap hangja azonban sokszor túl agresszív és szerencsétlen volt, ismételt figyelmeztetés ellenére is támadta a nacionálszocializmust, és így a német körökben ellenszenvet keltett. A lap fenntartásához ma különös érdek nem fűződik, és likvidálása bizonyos szempontból megnyugtatólag hatna. A lap szerkesztője (Berencz Ádám) maga is érzi helyzete fonákságát, és papi hivatásának szeretne élni. Az ügyosztály felhatalmazást kér, hogy a lap megszüntetése iránt lépést tegyen." 30 Uo. 633. sz. dok. (824.1.) — Veesenmayer távirata Budapest, 1944. ápr. 14. 31 OL ME (Miniszterelnökség) Nemzetiségi o. 189. es. С. 20441/1944. 3*
