Századok – 1973
Közlemények - Miskolczy Ambrus: A román nemzeti egység kérdése és az 1840-es havasalföldi forradalmi mozgalom 406/II
410 MISKOLCZY AMBBUS pátok másik oldalán élő testvéreitek már várják felkelésetek, hogy fegyvereiteket egyesítsétek. Mire vártok hát, amikor ilyen alkalmatok van, hogy boldogok legyetek? Nem látjátok, hogy testvéreitek [a bojárok] kegyetlenséggel kisajtolt verejtéketek saját javukra fordítják, nem látjátok, hogy a kormányzat a jámborság álarca alatt részvétet színlel, és csak saját előnyét nézi a ti boldogságotok helyett." A kiáltvány szerzője (vagy szerzői) erdélyi személyes kapcsolatok hangsúlyozásával még nagyobb súlyt ad felhívásának: „Román testvérek ! Milyen gyakran ontottam könnyeimet az erdélyi fürdőn, amikor testvéreiteknek elmeséltem nyomorúságotok, hogy miként kell nálatok pénzen vásárolni az igazságot,. . . milyen megvetőleg bánnak veletek saját országotokban, melyet őseitek saját vérükkel őriztek meg nektek. És ők (az erdélyi testvérek) egyhangúan felkiáltottak: fogjatok fegyvert és mi egyesülünk veletek utolsó csepp vérünkig, egyúttal bosszút követelünk azokért a jogokért, melyeket elnyomóitok Északnak eladtak." Az Északnak eladott jogok visszaszerzése félreérthetetlen utalás a nemzeti függetlenség visszaszerzésének célkitűzésére, arra, hogy az orosz—török szerződésekben lefektetett kettős védnökséget és protektorátust törvénytelennek és megsemmisítendőnek tartják. Szinte érthetetlen képzeletbeli elkalandozásként hathat az a kilátásba helyezett függetlenségi harc, amelyre az erdélyi segítség ígéretével akarták mozgósítani a havasalföldi fejedelemséget. Hiszen az erdélyi románok, végső soron osztrák alattvalók ilyen méretű és jellegű önálló tevékenységét még elképzelni is abszurdum ! Nem is teljesen önálló havasalföldi-erdélyi kezdeményezésről volt szó. A forradalmi társaság tagjai Anglia, Franciaország, Ausztria és a cári Oroszország konfliktusának lehetőségét latolgatták. A kiáltvány feltételezett szerzője, Sotir Geran saját vallomása szerint hallotta, amint Murgu arra figyelmeztette Filipescut, „hogy német újságban azt olvasta, hogy Ausztria seregeket indít a határon túlról".2 1 Az aktív osztrák keleti fellépést akarták tehát megfelelően előkészíteni és a nemzeti egység megteremtésére felhasználni. „Oh, egység ! egység !" zárja a kiáltvány a vigasztalan hazai állapotok leírását, Majd így folytatja: „Román testvérek, kiket körülfog a barbárság! Nem látjátok, hogy Ausztria atyai gondoskodásával saját alattvalóit boldoggá tette, az őszintéket, a hűségeseket és az érdemekben gazdag férfiakat oltalmazza, és a bűnöst megbünteti, soha nem nyugvó atyai gondoskodásával alattvalóit boldoggá tette. Ti azonban, akik jutalmat senkitől sem kaptatok, boldogok sem vagytok, mire vártok? Nem látjátok, hogy nálatok az igazságot pénzzel vásárolják ? Meddig fog ez a zsarnokság tartani ? Addig, amíg egységetek által a ti üdvötök oly módon ismét létre nem jön, mint ahogy az Svájcban tartós jólétet alapozott meg." Azzal, hogy a nemzeti egységet,,ismét" létre kell hozni, a kiáltvány — bár eléggé körvonalazatlanul — de a különböző államokba szétszórt románság nemzeti egysége megteremtésének szükségességére célzott, arra az egységre, amely a nemzeti megujulási mozgalom törtónetfelfogása szerint az egykori Dacia Traianaban, majd Mihai Viteazul vállalkozásában öltött testet. A hazai, majd az ausztriai állapotok leírása, az érvelés szillogisztikus menete félreérthetetlenül arra enged következtetni, hogy a kiáltvány szerzője „Ausztria atyai gondoskodásától" is várja a nemzeti egység kereteinek megteremtését. A svájci példálózgatás egyben azt jelenti, hogy a forradalmi titkos társaság a nemzeti egység megvalósulását nem az abszolutista Habsburg-birodalomba való betagolódás útján képzelte el, hanem bízott Ausztria nemzeti alkotmányosságot, függetlenséget tiszteletben tartó, sőt azt biztosító konföderációvá alakulásának lehetőségében. Nem utólagos visszavetítés az, hogy Svájc már akkor úgy élt a köztudatban, mint a különböző népek, nemzetek békés egymás mellett élésének szimbóluma is. A román nemzeti újjászü"x Zane: Miscarea. 270. 1.
