Századok – 1973
Közlemények - Miskolczy Ambrus: A román nemzeti egység kérdése és az 1840-es havasalföldi forradalmi mozgalom 406/II
A Ii О MÁN NEMZETI EGYSÉG KÉKDÉSE 407 viszony szabályozása örökös földbérleti viszony törvénybeiktatásával, — még nem a jobbágyfelszabadítás! tervezetek megvalósult típusainak variánsa.2 Csak 1848 tavaszán került a kirobbantandó forradalom programjába a „jobbágyfelszabadítás kárpótlással" való megvalósításának követelése, elsősorban N. Bälcescu, az 1840-es társaság volt tagja kitartó tevékenysége eredményekónt.3 A jobbágyfelszabadítás ígéretét azonban az 1848-as polgári demokratikus forradalom sem tudta valóra váltani. Havasalföld orosz, török katonai megszállása 1848 szeptemberében véget vetett a forradalmi átalakulás lehetőségének. A két mozgalom nemzeti egységtörekvéseinek bizonyos lényeges elemei is azonosak. A román és magyar történetírás már többször rámutatott arra, hogy az 1848-as havasalföldi forradalmat az előbb-utóbb „svájci típusú konföderáció"-vá alakítandó románmagyar szövetség reményében robbantották ki.4 Ez a jövendő Dunai konföderáció biztosította volna a nemzeti egységet és függetlenséget. A havasalföldi forradalom kibontakozásában pedig nagy szerepet szántak az erdélyi és magyarországi románok, de főleg a román határőrezredek fegyveres segítségének. A szakirodalom már részletekbe menően bemutatta azt, hogy a havasalföldi-moldvai forradalmár körök, majd a bukaresti ideiglenes kormány megbizottainak erdélyi, magyarországi, majd ausztriai tevékenységében milyen nagy szerepet kapott az erdélyi és bánáti fegyveres segítség biztosításának kérdése.5 E fegyveres segítség igénybevételének gondolata is felvetődött már az 1840-es for-2 Erre a szakirodalom egyetlen megbízható forrása, G. Zane: Sur quelques thèses de la littérature économique roumaine de 1' époque 1840 — 1864. Revue Roumaine des Sciences Sociales, série des sciences économiques. 10. köt. 1966. 2. sz. 171 —192. 1. szerint: Question économique des Principautés Danubiennes Paris. I860 in: Bälcescu: Ореге. I2. köt. 53. 1. Hasonló törekvésekre lásd: A. G. Golescu: De l'abolition du servage dans les Principautés danubiennes. Paris. 1856. 185. 1. idézi G. Zane: Bälcescu: Ореге I2. köt. 239. 1. és V. Ionescu: Mihail Kogälniceanu. Bue. 1963. 190. 1. Feltételezhetően az 1840-es forradalmi mozgalom agrárprogramjának több eleme bekerült az „összeesküvés" vezéreként elítélt D. Filipescu által, fogságában kidolgozott ós „politikai hitvallásaként" a fejedelem elé terjesztett reformjavaslatokba ( V. Georgescu: Mémoires et projets de réforme dans les Principautés Roumaines. Bue. 1972. 12. 1.). Filipescu javasolta a földesúr és jobbágy közötti viszony szabályozását azokon a területeken is, amelyeken a földesúri önkény érvényesülésének a fennálló törvények szabad teret hagytak. Javasolta a robot termónyjáradék ellenében való megváltását is (E. Virtosu: Réformes sociales et économiques proposées par Miticä Filipescu en 1841 — un mémoire inédit. Revue des Etudes Sud-Est Européennes. 1970. 1. sz. 109 — 120. 1.). Bälcescu viszont ezzel szemben a robot „egyszer s mindenkorra meghatározott pénzösszegban" való megváltásáról írt. 3 Az 1840-es agrárprogram 1848-ban a forradalomra való előkészületek alkalmával is viszonyítási alapot jelentett. Nem véletlen, hogy Bälcescu 1852-ben diktált visszaemlékezéseiben az 1848 márciusában párizsi lakásán tartott értekezletről úgy számolt be, hogy az ott lefektetett „program a tulajdon kérdésén kívül azonos volt az 1840-essel. Ami a földtulajdon kérdését illeti, a moldvai-havasalföldi románok egyhangúan elhatározták, hogy a parasztot kárpótlás útján földbirtokossá kell tenni" (A. Stan: Le problème agraire pendant la révolution de 1848 en Valachie. Bue. 1971. 42. 1.). 4 G. Bodea: Lupta Românilor pentru unitatea riatiorialá. 1834—1849. Bue. 1967. 100 — 101. 1. (a továbbiakban Bodea: Lupta, I. Tóth Zoltán: Bälcescu Miklós élete. Bp., 1958. 74 — 76.1. (a továbbiakban I. Tóth: Bälcescu). I. Tóth Zoltán: Magyarok ós románok. Bp., 1966. 266 — 257., 286. 1. (a továbbiakban I. Tóth: Magyarok), Mérei Gyula: Föderációs tervek Délkelet-Európában ós a Habsburg-monarchia. Bp., 1965. 29 — 31. 1. 5 Bodea: Lupta. 147 — 152., 156. 1., V. Maeiu: Mouvements nationaux et sociaux roumains au XIXe siècle. Bue. 1971. 87., 95. 1., I. Tóth: Magyarok. 257 — 279. 1. E reményeket a brassói román sajtó is kifejezésre juttatta. ,, . . . teljes őszinteséggel fedjük fel, tudja meg az egész világ, — írta G. Barit, — hogy a fejedelemségek bármely hatalom részéről való okkupációja esetén nemcsak az erdélyi határőrök, hanem az egész itteni román nemzet átkel a Kárpátokon" és bekapcsolódik a dunai román fejedelemségek orosz okkupációja nyomán fellángoló háborúba (GT 1848. jún. 3/15. 45. sz.).
