Századok – 1973

Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I

A VOLKSBUND TJTOLSÓ ÉVE . 41 korlati politikájának, amelyet Szálasi jóváhagyásával és a mozgalom képviseletében éppen ő Vágó érvényesített legkövetkezetesebben a Volksbunddal szemben, túltéve magát azon a személyes sérelmen, hogy a volksbundisták magatartása miatt bukott meg Sopronban az 1939-es képviselőválasztáson, s csak a budapesti választási lajstrom révén került be a parlamentbe. Minthogy Szálasi éppen „országjáráson" volt, Vágó csak 30-án reggel közölhette vele Bäsch találkozóra szólító üzenetét: „Jelentem, hogy Dr. Bäsch magához kéretett és kijelentette, hogy a Volksbund a teljes súlyával mellénk áll annak a rágalomnak a felgöngyölítésében, amellyel egy bizonyos vacsorázó khkk a mozgalmunkat kívánta Berlinben elfűrészelni. E célból Dr. Bäsch legkésőbb ma délig találkozni óhajt Veled." E jelentéstételével kapcsolatban Vágó feljegyezte: „Vigyáznom kellett, nehogy a Bäsch akcióját mint valami irányunkban leereszkedő kegyet tüntessem fel, amelyet velünk szemben gyakorolnak azért, hogy egy előkelő hely fogadószobájának ajtaját megnyissák előttünk." Igen jellemző, hogy Höttl, a német Biztonsági Szolgálat délkeleteurópai szekciója vezetőjének fogadószobája a nyilasok számára ennyire „előkelő hely" volt, s nem kevésbé jellemző Bäsch jelentősége: az ő közbenjárásával nyílhatnak meg előttük az ilyenfajta „előkelő helyek". Ugyancsak ő az, aki hatásosan felléphet a Szálasi elleni berlini hangulatkeltés ellensúlyozására. A Szálasi politikai hitelét romboló berlini „vacsorázó klikk" középpontjában Franz Rothent gyaníthatjuk, aki Németországba szökése és a Külügyi Hivatal apparátusában Schaub álnéven történt elhelyezkedése után elfordult Szálasitól, s a magyar nemzetiszocializmus azon erőit pártfogolta, amelyek szakítottak Szálasival. Ezek útja, sűrű berlini látogatásaik alkalmával, többnyire egyenest Rothenhez vezetett: számukra ő volt az a kulcs, amely bizonyos ottani ajtókat megnyithatott előttük. Bäsch és Rothen között régi ellentét - feszült, amelynek eredendő oka Rothen Szálasihoz pártolása volt a 30-as évek derekán. Azóta Rothen eltávolodott Szálasitól és szembefordult vele, míg Bäsch újabban a közeledés útjára lépett. Ez a helyzet olyan megítélésével függött össze, amely lehetőséget látszott nyújtani Rothen befolyásának visszaszorítására is. Feltételezhető, hogy Bäsch ezt különös örömmel ajánlotta fel Szálasinak. Amikor Vágó közölte Szálasival Bäsch ajánlatát, „a Vezér arca felderült"; beleegyezése alapján aznap déli 1 órakor Vajna lakásán létrejött a Bäsch Szálasi találkozó, amely Vágó szerint „kitűnő hangulatban folyt le", annak ellenére, hogy közvetlenül előtte némi zavart okozott a Szálasi „országjárásáról" Basch-hoz befutott jelentés. Amikor Vágó feljegyzései szerint — „boldogan szaladt" Basch-hoz Szálasi beleegyező válaszával, az boszszús szemrehányásokkal fogadta: „Épp most dolgozom értetek, most exponálom magamat a pártotokért, amikor SS-vonalon az orrom alá tartják a panaszos jelentést, hogy Szálasi kiszállt Németbolyon és ott beszédet tartott. Hányszor kértelek, hogy mellőzzétek a tisztára német népi területeket !" Bäsch szerint a németbolvi nyilas pártszervezet mindössze két tucatnyi tagja az ottani németség söpredéke, amely a helybeli uradalom által a Volksbund ellen hangolva, azért állt a nyilasokhoz, mert akkor nem kell bevonulniuk az SS-be, s nem kell fizetniük a Volksbund által kivetett lényegesen nagyobb tagsági díjat. Bäsch megjegyzését, hogy ti. „butaságokat csináltok", Vágó — feljegyzései szerint —• szívesen viszonozta volna azon „sorozatos butaságok" felemlítésével, amelyeket német részről követnek el, de „jó diplomata" módjára mindössze annyit jegyzett meg, hogy ki fogja vizsgálni az ügyet;