Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 369 Aggodalommal vették számba, hogy Franciaországban is sokféle, s nem is jelentéktelen szélsőjobboldali, fasiszta jellegű szervezet működik, s fokozott elővigyázatosságra intettek velük szemben.169 Az A. M. I. végrehajtóbizottsága már 1933. május 6-án Bruxellesbe ülést hívott össze, amely felhívással fordult a világ valamennyi szabadkőműves nagypáholyához. Kifejezte mélységes felháborodását és tiltakozását a németországi erőszakosságok, a politikai és faji üldözés miatt, amely — a végrehajtóbizottság szerint — egy új barbarizmus felé vezetheti a világot. Felszólította valamennyi szabadkőművest, fogja össze erőit, s alapelveihez hűen, minden lehetséges módon szálljon szembe a nácikkal, a fasiszta, a diktatórikus törekvésekkel.170 Ezt az egységes fellépést annál inkább szükségesnek vélték, mert mint Dubois kifejtette, nem csupán Németország jelenti a veszélyt: diktatúra van Olaszországban, s többé-kevésbé hasonló állapotok uralkodnak Lengyelországban, Bulgáriában, Jugoszláviában, Magyarországon és másutt.171 A Kelet-Európában Hitler várható revansista akciói miatt súlyosbodó helyzet késztette az A. M. I.-t arra, hogy még 1933 szeptemberében Prágába újabb végrehajtóbizottsági ülést hívjon össze. A csehszlovák nagypáholy meghívására Balassa József, s talán mások is kiutaztak. Balassa kifejtette: „A szabadkőművesekre a legnehezebb feladat vár itt a Duna völgyének országaiban. Lerombolni a falakat, amelyek elválasztják egymástól az embereket és az országokat. . ."172 A Grand Orient de France 1933-as konventjének határozata értelmében igen tartalmas és tanulságos vitát rendeztek, amelynek egyetlen tárgya volt: a fasizmus és az ellene való harc módszerei, lehetőségei. A vita megállapította, hogy 1922-ben az olasz fasizmust még véletlennek lehetett tekinteni. Az azóta bekövetkezett fejleményeket azonban már nem, hiszen ,,a régi demokráciákat körülöleli" a fasiszta államok sora (Németország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia, - de fasiszta rendszer van Japánban is.) Nem volt kétséges számukra, hogy „a bankhatalmasságok — »le mur d'argent« — szubvencionálták, fegyverezték fel és támogatták a fasizmusokat". A fasizmus, egyben a diktatúrák jellemző jegyeit a terrorizmusban, a nacionalizmusban, az imperializmusban állapították meg. Mindebből arra a következtetésre jutottak, hogy Franciaországon belül össze kell fogni minden erővel, szervezettel, amely szembenáll a fasizmussal, amely a Köztársaság intézményeit, a szabadságjogokat védeni kívánja: a CGT-vel, a francia baloldali szakszervezettel, az Emberi Jogok Ligájával, minden baloldali politikai párttal.173 A Grand Orient de France felfogása, az erők összefogásának programja természetszerűleg átment a nemzetközi szervezetek tevékenységébe is, így 169 L'Acacia, 1933. 98. sz. ápr. 454—459. 1. G. Dubois : La dictature hitlerienne et le culte de la force. 1,0 L'Acacia, 1933. 99. sz. máj. 513 — 514. 1. 171 L'Acacia, 1933. 101. sz. szept. 36. 1. G. Dubois: Les grandes luttes pour la République. 172 UMKL M. 626. 2. doboz, rendezetlen. Beszédszöveg Prága, 1933. szept. 11-i keltezéssel. 173 A vitaülés követelte a kománytól a jobboldali szervezetek feloszlatását, az antifasiszta propaganda fokozását, gazdasági és szociális reformokat. Élesen bírálta a kormányt, de egyben a polgárságot is, amely — mint megállapították — tunyán szemléli az eseményeket. Brenier Becanne : Etude des doctrines fascistes et des moyens de les combats. Paris, 1934. 1 — 30. 1. Az idézet a 3. lapon.
