Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
370 L. NAGY ZSUZSA többé-kevésbé az egyes nemzeti mozgalmakat is áthatotta. A gyakorlatban azonban nem mindenütt s nem azonos következetességgel érvényesült. A diktatúra, a nácizmus, a fasizmus elleni harcot összekapcsolták a béke fenntartásáért való küzdelemmel, mert Hitler megjelenése a nemzetközi feszültséget is növelte. A Grand Orient de France felhívása leszögezte: „az érzelem nem elegendő: eszményük (ti. a béke fenntartása) megkívánja a cselekvés világos tervét".171 A béke fenntartásának ügye már a Ligue des Droits de l'Homme 1932. március 21-i kongresszusán is szerepelt. L. Renand előadása s az egész tanácskozás visszautasította azokat a nézeteket, miszerint a gazdasági válság megoldása a hadiipar fejlesztése, a háborús készülődés lenne. Gazdasági megfontolásokból éppúgy elvetették ezeket, mint politikaiakból. A fegyverkezést súlyos bűnnek ítélték Németországban, de Franciaországban is.175 Míg korábban, a 20-as években, ennek az európai feszültségnek forrását egyedül abban látták, hogy egyes országokban erős revíziós, revansista törekvések uralkodnak, a 30-as években kezdett teret kapni az a felismerés, hogy maga a békerendszer is hibás volt, az egyes békeszerződések s azok együttese eredendően magában hordozta az ellentétek forrását. Ugyanakkor viszont egyértelműen és helyesen szögezték le, anélkül, hogy részletesen kifejtették volna, elhibázott és veszedelmes az a politika, amely koncessziókra alapozódik, s így akarja elérni a béke fenntartását.176 A demokrácia erőinek összefogása — ez az a vezérgondolat, amely a Grand Orient de France-t s rajta keresztül a nemzetközi szervezetek tevékenységét meghatározza. A Grand Orient 1933 szeptemberi konventjén Groussier nagymester a fasizmus, a nácizmus győzelmének egyik legfőbb okát is abban látta, hogy a demokrácia erői nem voltak egységesek sem nemzeti, sem nemzetközi vonatkozásban. Ha Franciaország s a többi, a fasizmustól még megmenekült állam meg akarja védeni demokratikus intézményeit és hagyományait, akkor erőit egyesítenie kell.177 1933 novemberében a Grand Orient és a Grande Loge együttes ülésén részt vettek a parlamentben, a szenátusban helyet foglaló szabadkőművesek is. Ez a találkozó leszögezte, hogy a szabadkőműves mozgalom nem politikai párt, nem politikai szervezet, mégis mint mozgalomnak — saját alkotmánya alapján - , egyes tagjainak pedig azon a társadalmi-politikai poszton, ahol állnak, mindent meg kell tenniök a demokrácia védelmében, a fasizmus elleni fellépésben.178 Ebben a szellemben reagált a szabadkőműves világ az 1934-es marseilles-i merényletre, amelyet fasiszták szerveztek, s amely Sándor jugoszláv király 174 L'Acacia, 1933. 100. sz. jún. 566. 1. 175 L'Acacia, 1933. 104. sz. dec. 1934. 105. sz. jan. 1934. 106. sz. febr.: Le problème de la Paix. 176 A békerendszert bíráló, reális elemzéseket lásd: L'Acacia, 1931. 75. sz. jan. O. Dubois: Pacifisme et démocratie. 1932. 77. sz. E. Berl : Bellicisme Français? 1931. 83. sz. nov. O. Dubois : Contradictiones politiques et économiques. 1932. 92. sz. okt. O. Dubois : La Révision des Traités. E cikkek Magyarországgal, a Duna medencével is sokat foglalkoznak. Koncessziók helyett összefogást ős egységes fellépést sürget 1933. 100. sz. jún. 567. 1. 177 A konvent határozata értelmében a francia páholyok napirendre tűzték a fasizmus és az ellene való harc kérdéseit. L'Acacia, 1933. 102. sz. okt. 72. 1. és melléklet ugyanehhez a számhoz, 1—4. 1. 178 L'Acacia, 1934. 108. sz. ápr. 443-444. 1.
