Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 365 addigi tisztségéből. A felkelő naphoz páholyt a nemzetiszocialisták, mivel az új nagypáholyhoz tartozott, élesen támadták; Rosenberg „d'entraîneur du Grand Orient de France"-nak nevezte.150 Hitler hatalomrajutásától a háborúig A válság és a kibontakozás lehetősége A 30-as évek elején a mozgalomban ismét előtérbe került a kapitalizmus problémája, ezzel összefüggésben kerestek magyarázatot a nácizmus győzelmére. A gazdasági világválságot a szabadkőműves irodalom egy, a háború befejezése óta tartó válság mélypontjának, egyben szerves részének tekintette. André Lebey, a szabadkőműves világ nemzetközileg is elismert elméleti embere, az egyik legmarkánsabb elemzést adta az új jelenségekről. Lebey, aki az idős generációt képviselte, a háborút követő szakaszban a „világ romlását" látta. Megítélése szerint a 20-as évek végétől új korszak vette kezdetét: a technika, az elgépiesedés, az elektromosság korszaka. Kérdésessé vált, hogy ebben az új korszakban az állam (a kollektivitás) vagy a magánember, a magáncég játssza-e majd a döntő szerepet. A két lehetőséget s a két típus gazdasági, politikai reprezentánsát a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban látta, de egyiket sem tartotta kívánatosnak. Ez az új korszak, s a kapitalizmus hozta magával az addig ismeretlen, új jelenségek sorát is, köztük a két legfontosabbat: a kommunizmust és a fasizmust. Lebey odáig megy, hogy „a fasizmus egyfelől, I a kommunizmus másfelől, amelyek ellenséges ikertestvérek módjára egymással szembenállni látszanak, csak a kapitalizmus két különböző arcát tükrözik".151 ' Ez a felfogás tipikusan polgári vélemény, amely az adott korszakban világszerte azonos módon nyert megfogalmazást. Alapja az volt, hogy a polgári magántulajdon s a polgári parlamentarizmus többpártrendszeres szisztémájához mérten azonosítottak és elutasítottak olyan merőben ellentétes történelmi jelenségeket, mint a szovjet rendszer, illetve a fasizmus. A diktatúrák fogalmának értelmezése és azonosítása e gondolatsorban döntő szerepet játszik.152 A további új jelenségek sorában foglalkozik Lebey a munkás Internacionáléval, a Népszövetséggel, amelyeket nem tekint ténylegesen internacionalistáknak, hanem csupán szupranacionális szervezeteknek. Nem mulasztja el azt sem, hogy a fasizmussal összefüggésben élesen bírálja a pápaságot, az egyházat. A pápaság, mint kifejti, azért „fűzte a maga öreg kezét a fiatal fasizmus pusztító és brutális kezébe", mert ettől remélte hatalmának megtartását és kiterjesztését az új viszonyok között. Végül is Lebey a válságból való kibontakozásnak s a további fejlődésnek már nem két, hanem három lehetséges útját körvonalazza; a fasizmust, a bolsevizmust és az amerikanizmust, de figyelmeztet az iszlám országainak, valamint fekete-Afrikának az ébredésére is. 150 LAcacia, 1928. Melléklet az 54., dee.-i számhoz. 1. 1. Az idézet innen való. 1933. 95. sz. jan. 266. 1. 151 La Paix, 1929. szept. külön szám. 3. 1. A. Lebey : Le monde moderne et la Franc-Maçonnerie. 152 A magyar liberális ellenzék felfogása szinte szó szerint azonos Lebey tételével. L. Nagy : A liberális ellenzéki pártok. 385 — 390. 1. 5 Századok 1973/2
