Századok – 1973

Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II

366 L. NAGY ZSUZSA Mi az, amit ilyen körülmények között tenni lehet? Lebey is, mint társai, az európai összefogást, a gazdasági együttműködést, a politikai közeledést, az „Egyesült Európát" tartja egyedül ideálisnak, ennek megvalósítására szeretné mozgósítani a szabadkőműveseket. A kortársak között azonban keve­sen vannak, akik a polgári értelmiség konfliktusát ebben a helyzetben olyan világosan fogalmazták meg, mint Lebey: ,,A mai értelmiségi drámája az, hogy szeretne forradalmár lenni, de nem tud azzá fejlődni. Érzi annak szükségességét, hogy meg kell rázni a világot, amelyet a nacionalizmusok és az osztályok (osztályellentétek) fogtak ollóba, érzi annak morális lehetetlenségét, hogy az európai munkásság sorsát-helyzetét véglegesnek fogadja el". Ezen túl azonban aligha vagy csak kivételes egyedeiben jut el.15 3 A gazdasági világválság jelenségei kapcsán a Grand Orient de France külön deklarációt adott ki. Elsősorban azokra az általános, s nem is gazdasági veszélyekre hívta fel a figyelmet, amelyek a válság miatt fenyegetik Európát, majd a nagytőkés, a finánctőkés körök szerepével foglalkozott. A deklaráció szerint ugyanis a finánctőkés körök irányítják a kormányokat, tartják kezük­ben a sajtót, a közvélemény befolyásolását, és szövetségesekre találnak a re­gresszív értelmiségiekben. Ézek a finánctőkés körök olyan politikát folytatnak, hogy „holnapra már veszélybe kerül a gondolat és a politizálás szabadsága, és a gazdasági szabadság is". A gazdasági világválságban megerősödött a finánctőke ama törekvése, amely „új feudalizmus" megteremtésére irányul. Amikor azonban az ellenük való harcra buzdít a felhívás, nem határozza meg, mit is lehet tenni.154 A Lebey által kifejtett konfliktus nagyonis valóságos volt. Az A. M. I. 1930 szeptemberi kongresszusa sem tudott megvalósítható javas­latokkal előállni, s gazdasági vonatkozásban továbbra is csak az együttműkö­dést tudta ajánlani.155 Forrásaink szerint úgy tűnik, hogy a válság elsősorban politikai, diplomá­ciai szempontból foglalkoztatta a szabadkőműves mozgalmat. Ezt nemcsak az eddigiek jelzik, hanem az a politikai-nemzetközi aktivitás is, amelyet 1930-tól kezdve fokozódni látunk. Magyarázatul csak emlékeztetni kell a válság következtében Németországban megindult fejleményekre, Hitler előretörésére, a weimari köztársaság megingására, amely a francia szabadkőművesség s ezen keresztül a nemzetközi szervezetek számára is elsőrendű jelentőségűvé vált. Németország általános, egyetemes veszélyt hordozott magában a nácizmus erősödése miatt, s közvetlen veszélyt Franciaországra, a francia politika európai érdekeire. Mindez összekapcsolódott a háború veszélyének elhárításá­val és a spanyolországi eseményekkel. 1931-ben a szabadkőműves mozgalom aktív részvételével bontakozott ki az Entente Pacifiste International (E. P. I.) létrehozására irányuló mozgalom. E szervezet révén is csökkenteni akarták a politikai, gazdasági, morális krízis már bekövetkezett s még várható következményeit, fokozni akarták a béke fenntartására irányuló erőfeszítéseket. A gazdasági, s különösen a francia német gazdasági közeledést, a nemzetközi leszerelés meggyorsítását, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását sürgették. Az E. P. I.-t a Nép­szövetség keretébe kívánták beleilleszteni, mint olyan szervezetet, amely az európai föderációért munkálkodik. A szervező bizottság tagjai között olyan 153 La Paix, 1929. szept. külön szám. A. Lebey : Le monde moderne et la Franc-Maçonnerie. 4. s köv. 1. Az idézetek, sorrendben, a következő lapokon: 6, 43. 154 L'Acacia, 1930. 68. sz. ápr. 409-411. 1. 155 L'Acacia, 1930. 73. sz. nov. 174. 1. 74. sz. dec. 233. s köv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents