Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 361 és tartsa be nemzetközi kötelezettségeit, a vitás kérdéseket pedig csakis békés úton rendezzék, végül, a Népszövetség foglalkozzék általában és szisztematikusan a békeviszonyoknak __ megfelelő, az együttműködést segítő gazdasági organizmus kiépítésével.13 2 Úgy vélték, a Népszövetségnek feladata és kötelessége az is, hogy gazdasági, politikai, diplomáciai eszközökkel határozottan fellépjen a fasizmushoz vezető tendenciák megfékezésében.13 3 A szabadkőművesség nemzetközi együttműködése és a 20-as évekre jellemző közéleti-politikai tevékenysége szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű volt az a kongresszus, amelyet 1926. szeptember 11 —15-e között Belgrádba hívtak össze. A kongresszus összehívásáról az A. M. I. 1925. október 3-i rendkívüli konventülése hozott határozatot, amely felkérte a feladatot egyébként szívesen vállaló Szerb—Horvát—Szlovén Nagypáholyt a szervezésre, a tanácskozás lebonyolítására.134 A kongresszus több szempontból is figyelemreméltó volt. Az A. M. I. megalakulása óta ez volt az első nagyszabású, nemzetközi tanácskozás, s ennek színhelyéül Kelet-Európát, Jugoszláviát választották. Ez utóbbi döntést bizonyára indokolta a jugoszláv szabadkőműves mozgalom szilárd helyzete, az, hogy a páholytagok között nem egy vezető államférfi volt. De a színhely kiválasztásában ennél nagyobb szerepet kellett játsszék az, hogy a nemzetközi szervezet, a francia nagypáholyok, elsősorban a Grand Orient de France számára különleges fontossággal bírt Közép-Kelet Európa. Belgrád 17 ország 50 delegáltját fogadta, közöttük a magyarokat is, Balassa József vezetésével.13 5 A kongresszus nemcsak arra adott alkalmat, hogy a Közép-Kelet-európai mozgalmak vezetői közös tárgyalásokat folytassanak, hogy behatóan foglalkozzanak az itt legsúlyosabb magyar helyzettel, hanem arra is, s talán ez volt a leglényegesebb, hogy a francia mozgalom vezetői ez alkalommal valamennyi Közép-Kelet-európai delegálttal egyszerre vitathatták meg a közös feladatokat, tennivalókat. A tanácskozást az egyes delegációk üdvözlő szavai nyitották meg. A magyarok nevében Balassa beszélt, aki igen meleg szavakkal emlékezett meg a franciák, különösen a Grand Orient szerepéről és tevékenységéről, valamint arról a segítségről, amelyet a jugoszlávok, személy szerint Weiffert nagymester nyújtott a magyar mozgalomnak. Balassa a saját s a mozgalom álláspontját kifejtve szögezte le, hogy a patriotizmus és a kozmopolitizmus (ezt a hagyományos kifejezést használta, de a nemzetközi szabadkőműves öszszefogásra gondolt) összhangban vannak egymással.136 132 L'Acacia, 1925. 21. sz. szept. 5 — 8. 1. Lucien le Foyer : Le XXIVe Congrès de la Paix. 133 L'Acacia, 1923. 1. sz. jún. Pour la paix. 4. sz. nov. Aux heures troubles des consciences hautes. 134 L'Acacia, 1926. Melléklet a 31., szept.-i számhoz. 4 — 5. 1. 135 A résztvevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Chile, Csehszlovákia, Franciaország, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Mexico, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Törökország. A magyarokat Balassa mellett Pfeifer Ignác és Singer dr. képviselték. La Paix, 1926. dec. külön szám. 9. 1. Compte rendu de la manifestation. 136 La Paix, 1926. dec. külön szám. 17 — 21 — 24. 1. Compte rendu de la manifestation. A házigazdák nevében szóló Weiffert nagymester talán még Balassánál is nagyobb hangsúlyt adott a jugoszláv—magyar jóviszony fontosságának.
