Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
360 L. NAGY ZSUZSA ez viszont a német nacionalista és jobboldali erőkkel került szembe. A megbékélést keresők csoportja mégis megszervezte a Nie wieder Krieg nevű szövetséget, amellyel a franciaországi Emberi Jogok Ligája szoros kapcsolatot tartott. Rendkívül nagy jelentősége volt annak, hogy 1923-ban a szövetség berlini demonstrációján a francia Ligát Langevin professzor képviselte, aki nagy beszédben hangsúlyozta: a francia—német megbékélésen múlik Európa sorsa, s leszögezte, a francia nép a háború, az imperializmus, a militarizmus ellen, a béke mellett áll.127 Valójában mindkét oldalon némi túlzással jellemezték a „népek" tényleges felfogását, hiszen Franciaországban, Németországban — ha különböző módon és mértékben is — de megvolt a nacionalista, konzervatív erők befolyása. A szabadkőműves mozgalom azonban ténylegesen az európai biztonság érdekében járt el, amikor francia kezdeményezésre már 1922-től együttműködést indított a német páholyokkal, megszervezte az Emberi Jogok Ligájának valamint a Nie wieder Krieg szövetségnek az együttműködését, és a francia, valamint a német kormányt is ebbe az irányba próbálta befolyásolni. Az 1924-es francia belpolitikai változások, a Bloc National bukása e tekintetben is kedvező fordulatot hozott. A szabadkőművesek a Ruhr vidék kiürítését helyeselve nyomban követelték a gazdasági kapcsolatok kiépítését, s ennek propagálását a nacionalistákkal szemben.128 A Grand Orient lapja, a L'Acacia 1923 —1924-ben cikksorozatot indított a német szabadkőműves mozgalom történetéről, filozófiai nézeteiről, hogy megismertesse azokat a franciákkal s így elősegítse széles körben is a közeledés, az együttműködés gondolatának megerősödését. Ezt szolgálta a Ligue Internacionale Bécsben megtartott 1924-es, majd genfi 1925-ös tanácskozása.129 Egyetlen napirendi pont, a francia és német közeledés szerepelt az ugyancsak 1925-ben Bazelban megtartott nemzetközi szabadkőműves tanácskozás napirendjén is.13 0 Ezt követően évente került sor ún. manifesztációkra, amelyeken a főszerepet a franciák és a németek vitték, de a nemzetközi szabadkőműves világ is aktívan részt vett bennük. Ezeknek a székhelye kezdetben semleges területen, majd Franciaországban volt, így például 1928-ban Verdunben. 1929-ben azonban, első ízben a háború óta, Mannheimben, Németországban jöttek össze s tettek hitet a megbékélés, a közeledés, a demokrácia mellett.131 A megbékélés, a közeledés érdekében tartották meg azokat a békekongresszusokat is, amelyeknek kezdeményezője, szervezője a szabadkőművesség volt, de amelyekben résztvettek a legkülönbözőbb demokratikus társadalmi intézmények. Az első világháborút követően Londonban és Berlinben, majd 1925-ben Párizsban, a Sorbonne-on tartottak ilyen kongresszust német delegáltak részvételével. A kongresszus határozatban javasolta a Népszövetségnek, hogy nyilvánítson nemzetközi bűnténynek minden agresszív háborút, határozza meg szabatosan az agresszió fogalmát s az ellene hozandó szankciókat, valósítsa meg az általános leszerelést; követelték, hogy minden állam tisztelje 157 L'Acacia, 1923. 2. sz. szept. 77 — 78. 1. 128 L'Acacia, 1925. Melléklet a 17., márc.-i számhoz. 3 — 6. 1. 129 La Ligue internationale de franc-maçons 10. 1. 130 L'Acacia, 1926. Melléklet a 26., febr.-i számhoz. 1 — 2. 1. A konferenciát 1925. aug. 29 — 31. között tartották. 131 A francia nagypáholyok minden alkalmat felhasználva igyekeztek ébren tartani a németekkel való kapcsolatot. Pl. Heine halálának évfordulója stb. L'Acacia, 1928. 46 — 47. sz. febr.—márc. 327.1. 48 — 49. sz. ápr. — máj. 409.1. 1929. 58. sz. ápr. 439. s köv. 1. 60. sz. jún. 548. s köv. 1. 1931. 77. sz. márc. 372 — 375. 1.
