Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 359 amiről a tárgyalások során sem lehet és szabad elfelejtkezni. Még kevésbé arról, hogy az olasz fasiszta rendszernek egy célja van csupán: megerősíteni pozícióját, jóváhagyatni a maga nacionalista és imperialista törekvéseit. A „jolies francophobes du fascisme"-mal szemben a tényleges francia — olasz együttműködésnek egyetlen alapját látták: „jeter à bas le fascisme!", a fasizmus leverését.123 Nacionalizmus és a béke fenntartása Az olasz fasizmussal a háttérben méginkább világossá vált a szabadkőműves mozgalom számára a nacionalizmus, valamint a nacionalizmus mögött álló erők veszélyessége. A szabadkőműves mozgalom kezdettől fogva küzdött a nemzeti ellentétek, a nemzeti megkülönböztetések ellen. Az első világháború idején s közvetlenül azt követően azonban kitűnt, hogy a nemzeti kötöttségek és érdekek ereje rendkívül nagy, minden oldalon érezteti hatását s a szabadkőművesség sem tud felülemelkedni rajtuk. A 20-as években a nacionalizmus problémája még súlyosabbá vált a békeszerződések jellege és hatása következtében. Ekkoriban a francia és így a nemzetközi mozgalom is elsősorban csak azt érzékelte, hogy a nacionalizmus összekapcsolódik a békeszerződések revíziójával, hogy Magyarországon, Olaszországban, Németországban ezek az erők igen jelentékenyek s irányító befolyást gyakorolnak a kormánypolitikára. Külön is bírálták a magyar „ébredőket", a Jugoszlávia és a kisantant ellen irányuló magyar politikát.124 A nacionalizmus, mint leszögezték, „minden országban a reakció háborús jelszava". Elítélték azt a politikát, amely minden társadalmi probléma megoldását nemzeti alapon kereste s abból próbált megélni. Helyesen látták meg a békét veszélyeztető törekvéseket, a békerendszer összetett és ellentmondásos problematikájára azonban csak később, a 30-as években váltak fogékonyakká s kezdték behatóbban elemezni annak hibáit, a nacionalista, revíziós propaganda hatékonyságának okait.125 A demokrácia erősítése, a béke és az európai biztonság fenntartása miatt tekintette döntőnek a szabadkőművesség a francia—német viszony alakulását, a francia—német közeledést. Ezért arra törekedtek, hogy minden támogatást megadjanak a weimari Németország erőinek Hitlerrel s a militarista-revansista körökkel szemben, hogy megszilárdítsák a szabadkőműves világban nagy tekintélynek örvendő, s a mozgalomban fontos szerepet játszó Stresemann pozícióját. A hivatalos francia politika azonban a Bloc National vagy később Poincaré idején alaposan eltért a szabadkőművesek koncepciójától, s így a jobboldal határozottan támadta, a nemzeti érdekek elárulásával vádolta őket.12 " De nem volt könnyű a helyzete a német szabadkőművesek ama csoportjának sem, amely szintén a közeledés szükségessége mellett foglalt állást, mert 123 L'Acacia, 1928. 63. sz. nov. 147 — 162. 1. Le fascisme et le droit d'asile. Kitér arra is, hogy a tárgyalások révén Mussolini meg akarja nehezíteni a franciaországi olasz politikai emigráció helyzetét. 124 L'Acacia, 1924. 8. sz. márc. 422. 1. Le Fascisme. Danger international. 128 A demokratikus pártok hangsúlyozottan szociális programját annál inkább helyeselték, mert „a társadalmi feladat valójában nem más, mint alapvető nemzeti feladat". L'Acacia, 1928. 46-47. sz. febr.—márc. 321 — 323. 1. Az idézet a 321. lapon. A magyar liberális ellenzék hasonló nézeteire: L. Nagy : A fasizmus. 220—221. 1. 126 L'Acacia, 1923. 4. sz. nov. 184 —186. 1. La crise de la paix dans le monde.
