Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
356 L. NAGY ZSUZSA A Grand Orient de France 1924 elején nemcsak rokonszenvéről biztosította az üldözött olasz mozgalmat, hanem helyet és támogatást adott azoknak a szabadkőműveseknek, akik Franciaországba menekültek. (A menekültek kisebb része Angliában talált otthont.) Támogatásukra igyekezett nemzetközi összefogást kibontakoztatni, sőt, bírálta saját országának kormányát is, amikor úgy látta, engedményeket tesz Mussolininak, olyan politikát folytat, amely az olasz fasizmus pozícióját erősíti.106 A betiltás, az üldözés és az emigráció ellenére, illegálisan továbbra is működött néhány olasz páholy, főleg Torinóban és Anconában, az olasz szabadkőművesek túlnyomó része otthon és külföldön egyaránt bekapcsolódott az antifasiszta harcba.10 7 Mussolini győzelme, a Matteotti-válság s az azt követő események az európai polgári liberális, demokratikus politikai erők tiltakozását, antifasiszta megnyilatkozását váltotta ki. A sajtó nyilvánossága előtt tárták fel a fasiszta terrort és igyekeztek mozgósítani az olasz és más szélsőjobboldali erőkkel szemben.108 Érzékenyen és azonnal reagált a szabadkőműves világ is. A szabadkőművesség azonban nemzetközileg nem csupán azért emelte fel szavát Mussolini, a fasizmus 'ellen, mert az mozgalmára lesújtott. A fasizmusban olyan háború utáni új jelenséget láttak, amely általában veszélyezteti a polgári demokráciát és egyben az európai békét. A szabadkőműves kiadványok, nemzetközi rendezvények jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz a polgári liberális, demokratikus oldalon kibontakozott elemzéshez és vizsgálódáshoz, amely magyarázatot és egyben védekezést keresett a háború utáni Európa veszedelmes új jelenségeire. Ebben a vizsgálódásban szükségszerűen merült fel a kapitalizmusnak mint rendszernek a problematikája, ezzel összefüggésben az, mi a helye a szabadkőműves mozgalomnak a modern világban. Már 1923-ban is világos volt ugyanis, hogy ,,a fasizmus nem egyszerűen olasz probléma".10 9 A gyakorlat oldaláról mutatta ezt — szabadkőműves vonatkozásban is — Magyarország, valamint a Mussoliniéval egyidejűleg erősödő Primo de Rivera kormányzat Spanyolországban.110 A francia és a nemzetközi mozgalom a 20-as évek elején nemcsak az olasz fasizmust támadta, hanem nemzetközi tiltakozásokat szervezett Primo de Rivera, a különböző „purifikálások" ellen — a spanyol értelmiségiek, a haladó mozgalmak, a szabadkőművesek védelmében.111 106 L'Acacia, 1925. 17. sz. márc. 341. 1. Esposito : i. m. 196 — 197. 1. részletesen szól az olasz szabadkőműves emigrációról. 107 Esposito : i. m. 194. 1. valamint Umberto Cipollone : L'azione della Massonneria italiana (Palazzo Giustiniani) in difesa della libertà e delle libéré istituzioni contro il fascismo e sue riviviscenze. Roma, 1960. 108 A magyar liberális polgári ellenzék, bár a franciánál minden tekintetben gyengébb volt, szintén felemelte szavát Mussolini rendszere ellen: L. Nagy Zsuzsa : A fasizmus — ahogyan a magyar liberális ellenzék látta. Történelmi Szemle, 1969. 3 — 4. sz. valamint Napló, 1922-1927. XXV. köt. 10. 1. Pikier Emil 1924. jún. 18-án. Uo. 229. 1. Rupert Rezső 1924. jún. 28-án. OL Kozma ir. Helyzetjelentések 1926-ig. 73.1. Az Újság, 1924. jún. 15. Matteotti olasz képviselőt meggyilkolták a fasiszták. Jún. 18. Az olasz tragédia. Jún. 19. Az olasz kormány jobbfeló tolódott. 109 L'Acacia, 1923. 1. sz. jún. 50. 1. La Franc-Maçonnerie et le Fascisme. 110 Az egyik legsikerültebb összefoglaló a spanyol helyzetről, összevetve azt más országokkal: L'Acacia, 1923. 3. sz. okt. 139. s köv. 1. 111 L'Acacia, 1924. 91. sz. ápr. 453. 1. 1928. 53. sz. nov. 167—168. 1. Marquès-Rivière: i. m. 64 — 65. 1.
