Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 355 politikai párt, mégis kötelessége minden eszközzel harcolni a fasiszta kormány ellen, egyszerűen az emberi jogok, a politikai, szervezkedési és véleményszabadság védelmében. Az olasz kormány felháborodással fogadta, és egyértelműen antifasisztának bélyegezte a Nagypáholy állásfoglalását. A Fasiszta Nagytanács — az 1923 eleji erőviszonyokat tükrözve — még nem egyhangúlag, de úgy döntött, hogy a fasiszta párt tagjainak ki kell lépniök az „ellenséges" szabadkőműves páholyokból." 1923-tól kezdve napirenden voltak a törvénytelen erőszakoskodások a páholy tagokkal: fasiszta csoportok, a rendőrség akár a nyílt utcán s pusztán azért támadta meg, verte és kínozta őket, mert szabadkőművesek voltak. 1925-től, a Matteotti válságtól kezdődően a fasiszta terror végképp elszabadult. Ezzel egyidejűleg a szabadkőműves helyiségeket megszállták, a páholytagoktól megtagadták az útlevél kiadását, s akik a Grande Oriente nagypáholyhoz tartoztak, azokat már ekkor elbocsátották az állami, közszolgálati állásokból.100 A fasiszta terror és düh talán legelevenebb forrása az volt, hogy a mozgalom még hivatalosan nem volt betiltva, a szabadkőművesek ott ültek a parlamentben és egyéb fórumokon, csatlakoztak az aventinusi ellenzék akciójához, és számos titkos szabadkőműves összejövetelt is tartottak. A Grande Loggia, Tonigiani nagymesterrel az élen, nyíltan harcot hirdetett Mussolini, a fasizmus ellen, a nemzetközi mozgalomtól szolidaritást, valamint a fasiszta rendszer bojkottálását kérte.101 1925. november 26-án a 2029. sz. törvénnyel az olasz kormány feloszlatott minden titkos társaságot, ide sorolva az addig belügyi engedéllyel működött szabadkőműves mozgalmat is. Mussolini a törvény parlamenti vitája során éles kirohanást rendezett a nemzetközi szabadkőművesség felforgató tevékenysége ellen.10 2 A szabadkőműveseket minden állami, közszolgálati, sőt, magántisztviselői állásból is el kellett bocsátani, több kimagasló vezetőt (Tonigiani, Capello stb.) börtönbe vetettek.10 3 A nemzetközi mozgalom gyorsan reagált az olaszországi fejleményekre. A Grand Orient de France már 1923. január 15-én körlevelet intézett minden hozzá tartozó páholyhoz, kifejtve a maga antifasiszta felfogását, s kérve, hogy közösen és egyértelműen lépjen fel minden páholy, minden páholytag az olasz fasizmus, egyben minden diktatúra ellen.104 A L'Acacia leközölte, s valamennyi páholy, nagypáholy számára elfogadásra, követésre ajánlotta a Nápolyban 1924. november 1 — 3. között az Olasz Emberi Jogok Ligája által tartott kongresszus antifasiszta határozatának elfogadását.105 "L'Acacia, 1923. 1. sz. jún. 62 — 63. 1. Esposito : i. m. 187 — 188. 1. 100 Le Quotidien, 1925. szept. 18. 1.1. Szept. 20. 3.1. Szept. 28. 3.1. Szept. 29. 3.1. 101 L'Acacia, 1923. 1. sz. jún. 62-53. 1. Le Quotidien, 1925. szept. 20. 3. 1. Esposito : i. m. 188, 195. 1. Az olasz szabadkőművesek egy része a páholyélet csendjébe visszavonulva próbált kitérni a politikai harc elől: Le Quotidien, 1923. márc. 29. 3. 1. 102 Esposito : i. m. 191—192. 1. Palatínus: i. m. I. köt. 117 — 126. 1. 103 L'Acacia, 1927. Melléklet a 39., májusi számhoz. 1. 1. Esposito: i. m. 193. 1. 104 L'Acacia, 1923. 1. sz. jún. La Franc-Maçonnerie et le Fascisme. 61. 1. 105 L'Acacia, 1926. 15. sz. jan. 236. s köv. 1. Leszögezték, ha Mussolini-szerű diktátor próbálna hatalomraj ütni Franciaországban, a szabadkőművesek teljes erővel harcba szállnak ellene. Uo. 1926. 28. sz. ápr. Dictature et Franc-Maçonnerie.
