Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
354 L. NAGY ZSUZSA A szabadkőműves kapcsolatok szempontjából azonban nem egyszer váltak fontossá a hivatalos, a kormány által szervezett akciók is. így 1931-ben, a kölcsöntárgyalásokkal összefüggésben, francia parlamenti delegáció vendégeskedett Budapesten. A delegációt a parlament elnöke, Groussier vezette. Groussier azonban egyben a Grand Orient de France nagymestere is volt. Hivatalos tárgyalásai és látogatásai mellett így arra is szakított időt, hogy tüntetőleg felkeresse Balassa Józsefet, valamint Mónus Illést.95 Annak ellenére tehát, hogy hivatalos páholyélet Magyarországon nem volt, ténylegesen mégis elég jelentős aktivitást fejtett ki a mozgalom, megerősítette nemzetközi kapcsolatait, s bár a betiltást követően nemzetközileg formális elismerést nem kaphatott, partnerként és aktív tagként kezelték a nemzetközi szervezetek. Ennek volt jele, hogy akárcsak a „békében", több külföldi páholy ismét képviseletére kért fel magyar szabadkőműveseket.96 A magyarországi szabadkőművesség részt vett a nemzetközi szervezetek tanácskozásain és azok akcióiban a béke, a demokrácia védelméért, a fasizmus ellen. Ha valamely ok miatt Balassáék nem utazhattak el, úgy a magyarországi álláspontot a bécsi Grossloge von Wien, vagy a Lessing páholy, illetve a franciaországi magyar szabadkőművesek képviselték. Az olasz fasizmus ellen, a békéért és a nemzetek közeledéséért A fasizmus problémája A szabadkőműves mozgalom polgári demokratikus ideáljaiból, a béke fenntartására, a nemzetek közeledésére irányuló törekvéseiből következett, hogy szembefordult az erősödő európai jobboldallal, a revansista-háborús irányzatokkal, a fasizmussal, amely mindenütt létében fenyegette a szabadkőművességet is.9 7 A mozgalom védelme megkövetelte a fasizmus, mint rendszer elleni fellépést, kiszélesítette a szabadkőműves szervezetek közéleti tevékenységét, bekapcsolta azokat az európai antifasiszta, ellenállási mozgalomba. A szabadkőművesség, a maga módján és eszközeivel, egészében következetesen fordult szembe a fasizmussal. Mégis éppen közéleti tevékenységének e legpozitívabb szakasza tárta fel leginkább a mozgalom belső gyengéit, társadalmi elszigeteltségét, hatékonyságának korlátait. Mussolini hatalomrakerülése 1922 októberében nem járt együtt azonnal a szabadkőműves mozgalom betiltásával, s ekkor még az olasz szabadkőművesek egy része is bizonytalankodott a Mussolinival, a fasizmussal kapcsolatos állásfoglalásában.98 Nem lehetett azonban kétséges, hogy elkerülhetetlen az összecsapás köztük és a fasizmus erői között. A Grande Loggia 1923 januári konventi ülésén már leszögezte, hogy noha a szabadkőműves mozgalom nem 95 Bóta: i. m. 53. 1. valamint személyes közlése Párizsban 1970 októberében. 96 Az angol nagypáholy képviselője, Fleissig Sándor, az Angol —Magyar Bank egyik igazgatója, majd Vámbéry Rusztem, a Grand Orient-é Auer Pál, a német Drei Ringen-é Friedmann Ignác volt. A fellendülés nyomán tárgyalásokat kezdtek a svájci Alpina nagypáhollyal is arról, hogy annak keretében magyar páholyt alapítsanak. Erre azonban nem került sor. Palatínus : i. m. I. köt. 45 — 46., 103. 1. 97 A Grande Loge de France 1924 januári állásfoglalása programszerűen is összegezte a célkitűzéseket: L'Acacia, 1924. 6. sz. jan. 284 — 287. 1. 98 Az olasz helyzet ellentmondásaira: Esposito : i. m. 185 —186. 1.
