Századok – 1973

Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II

A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 353 A tervből azonban semmi sem lett, legalábbis nem ebben a formában. 1926 nyarán ugyanis, a frankhamisítási botránnyal összefüggésben, a kormány betiltotta a Világot, s így a hazai baloldali polgári ellenzék és a szabadkőműves mozgalom arra kényszerült, hogy új lap indítása helyett a régit próbálja át­menteni. Ez történt a Magyar Hírlap megvásárlása révén, amely ettől kezdve a Világ régebbi funkcióját töltötte be. Feltételezhetjük, hogy e műveletben nemcsak hazai segítséget kaptak, de a Liga is támogatta őket. A Magyar Hírlap — 1938-as betiltásáig — a polgári lapok között legbátrabban és leg­következetesebben képviselte a demokratikus törekvéseket, szállt szembe a fasizmussal és annak magyarországi képviselőivel. A Világ betiltása hátrányosan érintette a szabadkőműves mozgalmat, de tevékenységét mégsem akasztotta meg. Lessing születésének 200. évforduló­ját például a Royal Szálló különtermében igen népes összejövetelen ünnepelték meg, beszédet Benedek Marcell mondott.91 A nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését hozta magával a New York-i Kossuth szobor 1928. március 15-i leleplezése, amelyre tekintélyes magyar delegáció utazott. Minden bizonnyal az A. M. I., valamint a két nagy francia páholy közbelépésének tulajdonítható, hogy ebben a delegációban, a kormány felkérésére, Balassa is résztvett, mint amagyar szabadkőművesség képviselője.92 New Yorkban, a hivatalos magyar szervek, a követség részvételével és támogatásával működött a Hungarian Society of America. A Society elnöke az a Ph. M. Brown, princetoni egyetemi tanár volt, aki 1919-ben a forradalmak idején hosszabb időt töltött Magyarországon, mint az antant, az USA meg­bízottja. A Society más tisztségeit viszont szabadkőművesek töltötték be, így N. C. Browne, aki terveiről tájékoztatta Balassát. Mivel a Society, illetve Ph. M. Brown korábban Telekit előadások tartására hívta meg az Egyesült Államokba, Browne és barátai elérték, hogy amikor Teleki Pál ismételt meg­hívást kapott a Társaságtól, egyúttal Balassát is meghívták előadások tartá­sára. Balassától, természetszerűleg, hivatalosan nyelvészeti előadásokat kértek, s úgy tervezték, 1929-ben vagy 1930 tavaszán kerülhet sor utazására. Balassa örömmel fogadta a meghívást, aminek kétségtelen pikantériát adott, hogy összekapcsolták Teleki Pál gróf útjával. N. C. Browne jelezte Balassának azt is, hogy a Society és más szervek akciót kívánnak indítani a numerus clausus törvény által sújtott diákok Amerikába való kihozatalára, s erről vele tanács­kozni óhajtanak.93 1928-ban az A. M. I. arról értesítette Balassát, hogy a francia mozgalom egyik vezetője tárgyalást folytatott Korányi báróval párizsi tartózkodása idején. Erre egy bizalmas déjeuner keretében került sor, négyszem között. A francia partner hangsúlyozta, hogy mind Európában, mind Amerikában igen rossz fényt vet Magyarországra a betiltás, és ismételten sürgette a magyar­országi szabadkőműves mozgalom szabaddá tételét. Korányi báró, a levél szerint, kijelentette, mindent el fog követni, hogy „befolyásolja Bethlen grófot a szabadkőműves páholyok újra való megnyitása érdekében".94 91 Benedek : i. m. 462. 1. 92 Útban New York felé Balassa Párizsban is időzött Bóta Ernő vendégeként, s több megbeszélést folytatott a demokratikus emigráció tagjaival, így Szende Pállal, vala­mint külföldi szabadkőműves vezetőkkel. Oerô : i. m. 4. 1. Benedek: i. m. 563. 1. Bótd : i. m. 53. 1. New Yorkban Jászival találkozott. 93 UMKL M. 626. 6. doboz. N. C. Browne Balassának 1929. febr. 7. 94 UMKL M. 626. 2. doboz, rendezetlen. Párizsban 1928. nov. 4-én kelt olvashatat­lan aláírású levél Balassának.

Next

/
Thumbnails
Contents