Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
352 L. NAGY ZSUZSA bizonyult. Pedig 1926-ban, a frankhamisítási botrány következtében, nehezebbé vált a franciaországi demokratikus magyar emigráció helyzete, a munkaügyi minisztérium és a rendőrség fokozott szigort alkalmazott vele szemben. A Liga által összehívott boulogne-i tiltakozó gyűlés szenvedélyesen bélyegezte meg a Bethlen-rendszert, követelt politikai változásokat. Károlyi Mihály, Szende Pál és Veér Imre voltak magyar részről a szónokok, de felszólaltak a francia közélet neves személyiségei is, a Ligue de Droit francia tagozata hivatalosan is képviseltette magát, akárcsak a Szocialista Párt.85 A Liga tekintélyes szabadkőműves kapcsolatok (Wellhoff nagymester) felhasználásával Láváinál, Tardieunál, Briandnál és Stresemann-nál kivédte Bethlennek azt a támadását, amelyet az optáns ügy genfi tárgyalása során intézett a magyar emigráció ellen. Bethlen ugyanis szerette volna elérni, hogy megvonják tőlük az útlevél használatának jogát.86 Az 1926-os magyarországi általános választások során a liberális polgári ellenzék jelentős mértékben visszaszorult, még korábbi, 1922-es parlamenti pozícióját tekintve is. Éppen ezért, amikor az 1931-es új választások napirendre kerültek, a Liga magyar tagozata gyűjtést rendezett a demokratikus emigráció, a munkások körében, hogy így anyagilag is támogassa az akkor Rassay vezetése alatt tevékenykedő liberális polgári ellenzéket.8 7 A Liga és a franciaországi magyar szabadkőművesek egyértelműen tiltakoztak az ellen, hogy francia pénzügyi körök 1931-ben újabb kölcsönnel támogassák Bethlent s így konzerválják az ellenforradalmi rendszert.88 A Liga sorozatosan interveniált a Magyarországon demokraták, kommunisták ellen megrendezett perek miatt s akcióihoz rendszerint megnyerte a francia közvéleményt, tekintélyes francia közéleti személyiségeket is. így ] léptek fel Veér Imre érdekében, majd Sallai és Fürst statáriális bíróság elé állítása és kivégzése ellen indítottak akciót, amelynek során Jean Longuet, a parlament külügyi bizottságának elnöke is Budapestre utazott. Nagy nemzet- < közi mozgalom részévé vált a Liga tiltakozása Rákosi Mátyás, Madzsar József, Karikás Frigyes letartóztatása és bebörtönzése ellen. A franciaországi Liga kérésére a Ligue International de Droit des Hommes amerikai tagozata is levelet intézett a washingtoni magyar követséghez.89 i Az Emberi Jogok Ligája, franciaországi szabadkőműves körök vetették fel egy új magyarországi ellenzéki lap megindításának tervét. A gondolatot , melegen támogatta és helyeselte a hazai polgári ellenzék baloldali, októbrista szárnya, amely 1919-től kezdve hiábavalóan próbált lapindítási engedélyt szerezni a Belügyminisztériumtól. Nagy Vince, Rupert Rezső, Buza Barna álltak a terv mögött itthon, Leger, Dugovics Viktor, Bóta Ernő és mások Páriszban. Bizonyos, hogy a szükséges anyagiak előteremtésében számíthattak volna egyes hazai tőkés körökre, de legalább ilyen mértékben jött szóba a franciaországi anyagi segítség.90 85 Uo. 32, 42—43. 1. Bóta Ernő 1970 októberi párizsi közlése szerint mintegy tízezer magyar emigráns, zömmel munkás, tüntetett itt az ellenforradalmi rendszer ellen. 86 Bóta : i. m. 45. 1. 87 Bóta Ernő személyes közlése 1970 októberében Párizsban. 88 La République, 1931. aug. 18. E. Bóta: De l'argent français au faux monnayeur Bethlen? 89 A párizsi magyar Liga 1932. aug. 28-i levele e pereket a szabadság és jog elleni támadásnak bélyegezte. Bóta: i. m. 42 — 43. 1., valamint személyes közlései 1970 októberében Párizsban. A két levél, Bóta Ernő ajándékaként, megtalálható a MTA Történettudományi Intézete Archívumában. 90 Dugovics Viktor közlése 1970 októberében Párizsban.
