Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
348 L. NAGY ZSUZSA A Párizsba, Franciaországba kikerült magyar emigráció baloldali szárnya 1924. november 2-án hozta létre a Liga magyar tagozatát. Alapelve, melyet a tagsági könyvecskére is rányomtattak, a francia alkotmány 35. §-a: „Midőn a kormány nem tiszteli a nép jogait, a nép s a nép minden egyes alkotóeleme jogot nyert a lázadásra, sőt ez a legszentebb kötelessége is." A Liga alapszabálya összegezi a fő célkitűzéseket: ,,Az emberi jogok megvédése. Küzdeni a szabad vélemény megnyilvánításáért. Küzdeni minden irányú politikai, vallási és társadalmi jogtalanságok ellen; a szólás-, gyülekezési és sajtószabadságért, hivatali önkényeskedések ellen és az egyenlő általános titkos választójogért."66 Az Emberi Jogok Ligájának francia elnöke ez időben Jean Longuet, Marx unokája volt, intézőbizottságában helyet kapott E. Herriot, a Liga nemzetközi szervezetének elnökletét pedig Aline Ménard Dorian asszony látta el.67 A Liga magyar tagozatának létrehozásához, propagandájához, sajtójának fenntartásához, a baloldali emigráció támogatásához természetszerűleg pénzre volt szükség, és egyéb anyagi támogatásra is. A francia szabadkőműves mozgalom több módon is segítségére volt a Ligának. Egyrészt úgy, hogy a Victor Hugo páholy helyiséget adott összejövetelek, előadások tartására, másrészt úgy, hogy a hatóságok engedékenységet és nagyvonalúságot mutattak a Liga kérései iránt. Végezetül megteremtették a kapcsolatokat az akkori pénzügyminiszterhez, Poincaréhoz, aki szintén juttatott összegeket a Ligának.68 A Liga jelentős anyagi támogatást kapott a jugoszláviai demokratikus magyar emigrációtól, amelynek élén Linder Béla, a polgári demokratikus forradalom első hadügyminisztere állt. Linderékkel szorosan együttműködött Lovászy Márton, a Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt 1919 utáni első vezetője. A Linder-csoport, ezen keresztül a Liga is számíthatott a jugoszláviai szabadkőművesekre, valamint a hivatalos szervekre. Ezek a források táplálták a magyarországi szabadkőműves mozgalmat is. A 20-as évek elején, amikor mind a hazai szabadkőműves mozgalom helyzete, mind a párizsi magyar emigrációé a legkritikusabb volt, felfokozódott annak a segítségnek az értéke, amelyet Jugoszlávia s az ottani politikai, valamint szabadkőműves csoportok nyújtottak a magyar demokrácia, liberalizmus erőinek. A jugoszláv politika kisantantbeli partnereinél hosszabb ideig reménykedett abban és törekedett arra, hogy a magyarországi rendszert liberalizálni lehet. Végső soron a Jugoszláviából, Linder közvetítésével eljuttatott pénz tette lehetővé a Liga magyar lapjának, a Köztársaságnak a megindítását. A lap munkatársai között Veér Imre, Dugovics Viktor nevével találkozunk, címoldalán pedig Károlyi nevét viselte.69 A Liga politikai jellegére jellemző, hogy azoknak a magyar emigránsoknak, akik tagként jelentkeztek Párizsban, a Világ c. laptól vagy a magyar Szociáldemokrata Párttól kellett ajánló sorokat felmutatniok.7 0 60 MTA Történettudományi Intézete Archívuma. A Liga tagkönyve. Bóta Ernő adománya. 67 Bóta : i. m. 34. 1. és személyes közlése Párizsban 1970 októberében. Ménard asszony szerepéről, az európai baloldalról ős a szabadkőműves kapcsolatról: Faith without Illusions. Memoirs of Michel Károlyi. London, 1954. 221, 379. 1. es Bóta : i. m. 38. s köv. 1. 69 Uo. 28, 30. 1. A Jugoszláviából érkezett több száz dollárnyi összeg körül elég nagy bonyodalom keletkezett, amely ma is igen elevenen ól a résztvevők emlékezetében. 70 Bóta Ernő közlése 1970 októberében Párizsban.
