Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 349 A franciaországi magyar emigráció szabadkőműves szárnya a Grande Loge de France-hoz tartozó Martinovics páholyban tömörült, amelynek tagjai túlnyomórészt a Liga vezetői, munkatársai, tagjai is voltak. Az alakulást követően a Liga keretében Párizsban Veér Imre, Linder Béla, Jászi Oszkár, Szende Pál, Bóta Ernő és mások részvételével megbeszélést tartottak, elhatározva, hogy minden eszközzel fellépnek az ellenforradalmi rendszer ellen.71 Ez a határozat teljes összhangban állt az A. M. I., valamint a francia szabadkőműves mozgalom törekvésével. Nagyon megkönnyítette a francia és a hazai kapcsolatok kiépítését, fenntartását, hogy Balassa Józsefet és Bóta Ernőt személyes barátság kapcsolta össze, s mindketten igen közel álltak Mónus Illéshez, rajta keresztül pedig a Szociáldemokrata Párt vezető tagjaihoz találtak utat. Nem egyszer Mónusnó közvetített az emigráció és a hazaiak között akár a liberális ellenzék politikai tevékenységét, akár a szabadkőműves mozgalmat illetően.72 Az Emberi Jogok párizsi ligája a legfontosabb szem volt abban a láncban, amely a magyarországi szabadkőműves mozgalmat a franciához kapcsolta. Sokrétű és szerteágazó segítsége anyagiakban is megnyilvánult mind a szabadkőműves mozgalommal, mind a báloldali ellenzékkel kapcsolatban.7 3 Mindezek ellenére a Liga magyar tagozata és a szabadkőműves mozgalom sem célkitűzéseiben, sem tagságában nem volt teljesen azonos. Nem tartozott a szabadkőműves mozgalomhoz a Liga élén álló Károlyi Mihály és felesége sem. A magyar mozgalom és nemzetközi kapcsolatai A nemzetközi szervezetek kiépülése és sorozatos intervenciója, az ellenforradalmi rendszer konszolidációs politikája együttesen azt eredményezte, hogy bár a mozgalom Magyarországon továbbra is betiltva maradt, a 20-as években valamivel szabadabban szervezkedhetett, megtalálta az utat szomszédos és távolabbi páholyokhoz. A fellendülés jele volt, hogy nemcsak a régi páholytagok jöttek össze s igyekeztek ápolni az összetartozás érzését, teremtettek különböző fórumokat tevékenységük számára, hanem új tagok is jelentkeztek felvételre, igaz, csekély számban.74 A már említett különböző okok miatt a kormányzat nem akadályozta, hogy „szabadkőművesek csoportosan utazzanak Bécsbe vagy Csehszlovákiába és az ottani páholyok segítségével új tagokat vegyenek fel. Ez a magyarázata annak, hogy a huszonhat évi »sivatagi vándorlás« alatt a szabadkőművesség nem némult el egészen".75 Bécs és Pozsony ekkor azt a szerepet töltötte be, amit Budapest egy fél évszázaddal korábban. A magyar és a szomszédos országokbeli szabadkőművesek személyes és közvetlen kapcsolatainak kiépítésében kiemelkedő szerepet játszott az 71 Bóta : i. m. 28. 1. 72 Bóta Ernő közlése Párizsban 1970 novemberében. 73 Az ilyen vonatkozásban rendszerint hiányzó vagy gyér bizonyítóanyag a Vámbéry Melanie vezette Feministák Egyesületét illetően ad némi támpontot. A belügyi szervek 1938. jan. 26-i jelentése, összefoglalva a szervezet egész tevékenységét, megállapítja, hogy a párizsi magyar Emberi Jogok Ligája biztosítja a működés anyagi alapját. OL BM VII. res. 1938-7. sz. п. I. 74 Az új jelentkezőkre vonatkozó, bizonyára töredékes iratanyagot lásd: UMKL M. 626. 2. doboz rendezetlen, valamint Oerő : i. m. 3 — 4.1. Utóbbi mintegy száz új „keresőt", vagyis felvételét kérőt említ a két háború között. 75 Gerő : i. m. 4. 1. Az idézet: Benedek: i. m. 564. 1. 4 Századok 1973/2
