Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
A SZABADKŐMŰVES MOZGALOM S ZEH ЕРЕ 347 Az A. M. I. nagy diplomáciai érzékkel bonyolította a tárgyalásokat, Bethlent nem francia, hanem svájci és amerikai képviselői keresték fel, ami eleve megkönnyítette az érintkezés felvételét. A maximális célt, a magyarországi mozgalom szabaddátételét nem sikerült elérni, a szabadkőművesekre és a liberális polgári ellenzékre nehezedő nyomás azonban 1922 24 között érezhetően csökkent. A magyar kérdés vissza-visszatért az A. M. I. tanácskozások, megnyilatkozások napirendjére. így rámutattak arra, hogy a szabadkőműves mozgalom olyan politikai rendszerben, mint a magyar is, ,,a szabadság temploma és utolsó menedéke".62 A Grande Loge de France 1924. évi konventje határozatot hozott a magyar kormányhoz intézendő demarche-ról, követelve abban a magyar mozgalom szabadságának visszaállítását. Az A. M. I. felszólította minden tagját, hogy a maga helyén és lehetőségei szerint tegyen meg mindent e cél érdekében.63 Az A. M. I. fellépése, az 1922/23-ban folytatott tárgyalások a hazai politikai fórumokon is éreztették hatásukat. Liberális részről a parlamentben is elővették a szabadkőműves mozgalom betiltásának körülményeit, javasolták a páholyok szabadságának visszaállítását, többek között arra hivatkozva, hogy a mozgalom „nagy nemzetközi összeköttetéseit mégis csak figyelembe kellene vennie egy ilyen letaposott, árva országnak". Mindez a szélsőjobboldalt, a fajvédőket aggodalommal töltötte el. Attól féltek, Bethlen a kölcsön és egyéb kérdések rendezése érdekében messzemenő engedményeket fog tenni. Ezért egymás után intézték támadásaikat a szabadkőművesek ellen s óvtak attól, hogy a betiltó rendeletet visszavonják. Gömbös már Rakovszkyhoz és Bethlenhez azért írt levelet, nehogy elvegyék tőlük (t. i. az EKSz-től és a MOVE-tól) a Podmaniczky utcai páholy házat.64 Az Emberi JogoJc Ligája Az A. M. I. és a Ligue Internationale mellett volt még egy nemzetközi szervezet, amely, pontosabban, amelynek magyar tagozata kimagasló szerepet játszott a magyar szabadkőművesek és a baloldali polgári ellenzék külföldi kapcsolatainak kiépítésében, fenntartásában, a hazai mozgalom sokoldalú támogatásában. Ez a szervezet a Ligue des Droits de l'Homme párizsi magyar szekciója volt, amelynek, hosszú ideig, Károlyi Mihály és felesége állt az élén. Az Emberi Jogokat Védő Magyar Liga gazdag és szerteágazó történetéből itt csak a szabadkőműves mozgalommal kapcsolatos részleteket említem. Előbb-utóbb azonban a Liga egész történetét fel kell dolgozni, ha teljes képet akarunk kapni a magyar demokrácia és antifasizmus két háború közötti szerteágazó erőiről és tevékenységükről.6 5 6= L'Acacia, 1923. 1. sz. jún. 42. 1. 63 L'Acacia, 1924. Melléklet a 12., okt.-i számhoz. 14. 1. 64 A tárgyalás sorrendjében lásd: Napló, 1922-1927. 1. köt. 267 — 269. 1. Drózdy Győző 1922. júl. б-én. Az idézet a 269. lapon. Uo. 432-433. 1. Viczián Gyula 1922. júl. 10-én. 3. köt. 25—27. 1. Herczegh Béla 1922. júl. 27-én. OL ME Bethlen min. eb. ir. 1. cs. 1923. Gömbös 1923. márc. 12-i levele. 65 A párizsi magyar demokratikus emigrációra lásd: Károlyi Mihályné : Együtt a száműzetésben. Bp„ 1969. Károlyi Mihály válogatott írásai 1—2. köt. Válogatta, sajtó alá rend. Kiss Lívia. Bp„ 1964. Ez úton is szeretném kifejezésre juttatni köszönetemet azért az értékes segítségért, amellyel Bóta Ernő, a Liga több évtizede kiemelkedő vezetője, Párizsban személyesen is támogatta munkámat. Ugyancsak köszönettel tartozom Dugovics Viktornak, a Világ egykori munkatársának is.
