Századok – 1973
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: A Volksbund utolsó éve és a magyar nemzetiségpolitika (1944. március 19.–1945. április 4.) 25/I
A VOLKSBUND TJTOLSÓ ÉVE . 27 vehetnék még a javaslatok megfelelő részének, amikor a megszállt országgal kapcsolatos politikát kidolgozzák. A dokumentumnak elsősorban a Volksbundra jellemző jelentőséget tulajdonítunk, ha nem is tévesztjük szem elől a március 19-e után Magyarországon megvalósult megszállási rendszer számos sajátosságának egybehangzását a magyarországi német népcsoport vezetőségétől származó javaslatokkal. Meg kell azonban állapítanunk, s ez a legjellemzőbb a Volksbundra, — hogy azok a javaslatok, amelyeket a megszállás esetére kidolgozott, szélsőségesebbek és merevebbek, mint ahogyan a német birodalom ténylegesen kialakította magyarországi megszállási politikáját.2 Már egy-két héttel az ország megszállása előtt érkeztek értesülések arról, hogy a magyar német határ mentén élénk német csapatmozdulatok észlelhetők. A nyugat-magyarországi németség körében elterjedtek német tisztek állítólagos kijelentései: „Nincs messze az az idő, mikor fel fogunk titeket is szabadítani".3 A német csapatok megjelenését a Volksbund által befolyásolt magyarországi német lakosság mindenfelé tüntető örömmel fogadta;4 magatartása a magyar lakossággal szemben fölényessé és fennhéjázóvá vált.5 Sokhelyütt „helyi jellegű túlkapások" történtek, jelezve „a volksbundisták forró lelkesedését".6 A Bácskát többek közt az onnan toborzott németekből álló 22. SS-lovashadosztálv szállta meg; a volksbundisták Deutsche Mannschaft elnevezésű karhatalmi alakulatai itt, és részben a Duna — Dráva-szögben is, együttműködtek velük a fontosabb intézmények (posta, középületek) birtokbavételében, a gépjárművek és élelmiszerkészletek rekvirálásában, gazdagabb zsidó családok zsaroló jellegű letartóztatásában.7 Nincs nyoma annak, s nem is valószínű, hogy a Volksbund vezetőségének a megszállás bekövetkezéséről előzetesen pontos tudomása lett volna, s 1 ennek megfelelően készítette volna elő akcióit. Mégsem állítható, hogy ez az esemény váratlanul és felkészületlenül érte volna,8 hiszen a „Megoldási javaslatok" is számításba vették az ország megszállásának eshetőségét, mintamely a német népcsoport aktivizálására a legmesszebbmenő lehetőséget adja valamennyi megoldási eshetőség közül. Kétségtelen, hogy a Volksbund-vezetőség már hónapok óta úgy instruálta a területi, kerületi és helyi szervezeteket, hogy a német birodalom minden körülmények között meg fogja védeni ma' gvarországi érdekeit, s a magyarországi német településterületeken a Volks-2 Vő. Ránki György : 1944. március 19. (Magyarország német megszállása) Budapest. 1968. 3 OL Hungarista Napló. III. к. 13. 1. 4 Csolnok községben, ahol korábban a magyar katonaság elszállásolása a legnagyobb nehézségekbe ütközött, versengtek a német tüzérszázad katonáinak minél jobb elhelyezésében, élelmezésében. A nagyböjti időszak ellenére a különben igen vallásosnak ismert német lakosság táncmulatságot rendezett a német katonák kedvére; ruháskosárral hordták a süteményt, hordószámra a bort. Vö. Fekete Tibor: A Janza-patak mentén. Kéziratos pályamű a Művelődésügyi Minisztérium 1972. évi nemzetiségi helytörténeti pályázatán.) 5 PI Arch. (MSzMP KB Párttörténeti Intézetének Archívuma) BM. VII. res. 1944 — 4 1006. — Szászrégeni rendőrkapitányság helyzetjelentése, 1944. ápr. 17. 6 Pl Areh. 651. f. 9. cs. A. VII/2/45. — Nemzetiségi összesítő, Budapest. 1944. május 12. 7 J. Mimics: Die Batschkadeutschen zur Zeit der ungarischen Besetzung (1941 1944). Acta Historica, 1972. évf. 3 —4.sz. 345. 1. 8 BM Arch. (Belügyminisztérium Archívuma. Háborús bűnösökre vonatkozó iratanyag) Bäsch Ferenc népbírósági pere. Bäsch vallomása.
