Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
346 L. NAGY ZSUZSA hiszen az ellenpólust a szélsőjobboldal, a fasizmus erői képviselték. Az A. M. I. s rajta keresztül a francia mozgalom Közép-Kelet-európai befolyása éppen abban leli magyarázatát, hogy a fasizmus közvetlen veszélye itt volt a legerősebb, s ez a fenyegetettség aktív védekezést követelt meg. A szabadkőműves mozgalom nemzetközileg a béke, a biztonság, a leszerelés, illetve a polgári demokrácia mellett foglalt állást. Bizonyos erőfeszítéseket tett annak érdekében is, hogy a nemzeti és érdekellentéteken felülemelkedve elősegítse az angol — francia, a német—francia együttműködést. Hasonlóan sokat foglalkoztak a nemzetközi szervezetek a súlyos helyzetbe került mozgalmakkal, így a 20-as évek elején a magyarországival is. A bécsi nagypáholy már 1921-ben Genfben, az A. M. I. előkészítő kongresszusán felhívta a figyelmet a magyarországi mozgalom betiltásának aggasztó következményeire. Ennek nyomán R. H. Robinson, a new yorlti nagypáholy egykori főmestere még az év novemberében levélben fordult Bethlen miniszterelnökhöz és kérte a betiltás felülvizsgálatát, a végleges döntésig pedig a mozgalom valamelyes működési szabadságának biztosítását. Ez a levél nem hozott eredményt, de az A. M. I. úgy vélte, hogy a magyar kormány népszövetségi kölcsöntárgyalásának időszaka alkalmas lehet bizonyos nyomás gyakorlására, és ezért a következő években sorozatos akciókat indított a betiltás visszavonásának elérésére. (1922 -1924 között a magyar liberális és ok- < tóbrista ellenzék, a Szociáldemokrata Párt szintén abban bíztak, hogy a kölcsöntárgyalások Bethlent bizonyos engedmények megtételére kényszerítik.) 1922 nyarán tehát, amikor Bethlen Genfben tárgyalt, a svájci Alpina páholy nagymestere, Reverchon, felkereste őt, s megállapodtak, hogy a kormány tagjai és az A. M. I. delegációja Budapesten folytatnak tárgyalásokat. Erre 1922 szeptemberében került sor, amikor Bethlen meghívására Reverchon, valamint a new yorki páholy nagymestere, Ossian Lang Budapestre jöttek. < A vendégek nemcsak Bethlennel tárgyaltak, hanem Rakovszky belügyminiszterrel, valamint Bánffy volt külügyminiszterrel is. Rakovszky megértőnek mutatkozott ugyan, de hajthatatlan maradt abban a felfogásában, hogy mivel a szabadkőművesek egy része a forradalmak idején „túlment" az alkotmányban foglaltakon, s mert a közvélemény erősen antiszemita és szabadkőművesellenes, lehetetlenség visszavonni a betiltó rendeletet. Az A. M. I. küldöttei azt javasolták, hogy legalább a Corvin Mátyás páholynak, mint karitatív szervezetnek a működését engedélyezze a kormány. Űgy tűnik, hogy a nagymesterek Magyarország népszövetségi tagságának ügyét is igyekeztek összekapcsolni a szabadkőműves mozgalom sorsával. Reverchon és Lang látogatása alkalmat adott arra, hogy a magyarországi szabadkőműves vezetőkkel közvetlen kapcsolatba lépjenek és egyeztessék terveiket, tennivalóikat. 1922-ben nem jött létre érdemi előrehaladás, ezért az A. M. I. 1923-ban Genfben összeült konventje ismét levélben fordult Bethlenhez, megismételve a szóbeli tárgyalásokon elhangzottakat.80 „Az egymást követő kormányok között akadt olyan — jellemzi a helyzetet Benedek Marcell —, amelynek tagjai szégyellték a szabadkőművesség foloszlatását a »művelt Nyugat« előtt, de saját felhergelt tömegeiktől félve nem merték új életre támasztani."6 1 60 Ossian Lang : Freemasonary Under Fire in Continental Europe. Előadás a Grand Loge of New York-ban. New York 1927 és UMKL M. 626. 7. doboz rendezetlen. Uo. 6. doboz. Német nyelvű összefoglaló a magyarországi mozgalomról 1919 után. Dátum, aláírás nélkül. Palatínus : i. m. I. köt. 60. 1. 01 Benedek : i. m. 563. 1.
