Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
334 L. NAGY ZSUZSA Ez a döntés a mozgalom őszintén baloldali tagjait némileg megzavarta, többen nem értették az intézkedést, mivel több kiváló szabadkőművest a Tanácsköztársaság helyezett fontos pozícióba (Balassa Józsefet, Benedek Marcellt).19 A szabadkőművesek nagy része szembefordult a Tanácsköztársasággal, igen sokan emigrációba is mentek. A szabadkőműves mozgalom az első világháború után A béke, a nemzetközi kapcsolatok normalizálódása, a Közép-Keleteurópai új államok létrejötte a szabadkőműves mozgalom számára új helyzetet teremtett. Nyugat-Európában, ahol korábban is erős mozgalmak működtek, egyre határozottabban fogalmazódott meg a nemzetközi együttműködés megteremtésének igénye. Ezt az együttműködést sürgette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása nyomán létrejött államokban önálló keretek között és sikeresen szervezték újjá mozgalmukat a szabadkőművesek. Németország valamint Ausztria, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária s ha nem is teljesen problémák nélkül, Románia kormányai engedélyezték, törvényesnek ismerték el a szabadkőműves szervezeteket. A legtöbb országban államférfiak, jelentős közéleti és politikai személyiségek kapcsolódtak be abba és játszottak benne irányító szerepet. (Streseman, Sándor jugoszláv király, a jugoszláv Nemzeti Bank egyik elnöke, E. Benes, csehszlovák és román miniszterek.) Csehszlovákiában 1920-ban illetve 1923-ban alakult egy-egy nagypáholy, amelyek harmonikusan együttműködve több ezer fős tagságot tömörítettek. A Loza Velika Ceskoslovenska mellett magyar vonatkozásban igen fontossá vált a Lessing zu den drei Ringen páholy, amely a Szlovákiában működő, egykori magyar páholyokat fogta össze.20 A csehszlovákiai mozgalom nemzetközi szerepe, magyarországi kapcsolatai és francia orientációja miatt vált fontossá. Az ausztriai mozgalom helyzetében is lényeges változás történt. A Monarchia idején a bécsi szabadkőművesek Pozsonyban éltek páholyéletet az osztrák hatóságok szigorú intézkedései és a magyarországi mozgalom szabadsága miatt, s így tulajdonképpen a magyarországi mozgalom részét alkották. Az Osztrák Köztársaság létrejötte után azonban szabadon szervezkedhettek Bécsben, s az ausztriai mozgalom nemcsak önállósult, de meg is erősödött. Új fejlemény volt az is, hogy Ausztria, a bécsi nagypáholy nemzetközi jelentősége gyorsan megnőtt, sajátos közvetítő-szervező tevékenységet folytatott.. Nyugat- és Kelet-Európa szabadkőművesei között, nem csekély szerepe volt a francia orientációjú s a zömmel német nyelvterületen működő, a francia vezetőszerepet elutasító nagypáholyok közötti közvetítésben. De ugyanígy abban, hogy a magyarországi mozgalom szervezeti életét s nemzetközi kapcsolatait az új, súlyos körülmények között is fenntarthatta.21 19 Benedek: i. m. 312, 314. 1. 20 La Chaîne d'Union. 1938—1939. 2. sz. nov. 102—103. 1. Ez a „Revue mensuelle de documentation et d'information maçonniques" 1934—1940 között Párizsban jelent meg. Információs anyaga kiterjedt az egész világra és igen gazdag volt. OL BM VII. res„ 1941-8-6316/9547. 21 La Chaîne d'Union. 1936—1937. 8. sz. máj. 411. 1. Wolff Károly élete 16. 1.
