Századok – 1973
Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II
332 L. NAGY ZSUZSA A szabadkőműves mozgalom alapította és tartotta fenn a Szabad Lyceumot, a Széchenyi Társaságot, a Társadalomtudományok Szabadiskoláját.11 A Világ c. lap, melyet a mozgalom hozott létre és finanszírozott, a polgári demokrácia, a polgári radikalizmus szócsöve és legjelentősebb, később legtöbbet támadott orgánuma lett. A szabadkőművesek kimagasló szerepet játszottak a Galilei kör magalakításában. A kör jelentősége a forradalmak előtörténetében közismert. 1917-ben a Nagypáholy Szövetségtanácsa kimondta, hogy május 1-ét a mozgalom saját ünnepének is tekinti, mint a munka és a béke jelképét. Ugyancsak ez évben békebizottságot hozott létre, amelynek tagjai között Kunfi Zsigmond illetve helyetteseként Rónai Zoltán is ott volt. A szabadkőműves mozgalom támogatta a szociáldemokrácia hazai és nemzetközi tevékenységét a háború okozta s a tömegeket, de a kispolgárságot is sújtó szenvedések enyhítésében, a nemzetközi kapcsolatok fenntartásában, a béke előkészítésében, a háborús rendszer elleni fellépésében. Az 1917-es stockholmi szociáldemokrata kongresszusra utazók költségeihez a Nagypáholy is hozzájárult s egyben ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy ismét kapcsolatot teremtsen az antant országok mozgalmaival. Az 1918-as berni konferenciát szintén szerették volna összekapcsolni nemzetközi szabadkőműves megbeszélés megrendezésével. Biró Lajost, Balassa Józsefet, Jászi Oszkárt, Ignotust szándékozták ide kiküldeni s a svájci Alpina páholytól akarták kérni franciák, angolok meghívását. A Nagypáholy megbízottai (Ágoston Péter, Pfeifer Ignác, Jászi, Balassa, Biró) 1917 — 1918 folyamán Németországban, Svájcban és egyebütt próbálkoztak közvetíteni az antant és a központi hatalmak illetve a két tábor szabadkőműves mozgalma között.12 A Nagypáholy állást foglalt a reakciós megnyilatkozásokkal szemben, elítélte a sovén nemzeti politikát, helyet, szerepet követelt magának a háború utáni új Magyarországon s annak kialakításában.13 A későbbiekben még határozottabban látjuk majd — nemzetközileg is — kibontakozni azt az ellentétet, amely már 1918 előtt kifejezésre jutott a mozgalmon belül. Ti. sokan vitatták, helyes-e, ha a szabadkőművesség közéleti szerepet vállal, s ha igen, helyes-e annak tartalma, iránya.14 A páholyta-11 Ugyancsak a mozgalom hívta életre az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesületet, a Vakokat és süketeket gyámolító, az Ingyenkenyér, Ingyentej stb. jótékonysági egyesületeket. Patakyné : i. m. 4. I. Wolff Károly élete, politikája, alkotásai. Szerk. Szigethy Endre. Bp., 1943. 16. 1. 12 OL P. 1083. 35. es. 31. köt., 64. es. 34. tét. Utóbbi a Nagypáholy békebizottságának jkv. 1917. okt. 8. 13 Веке Manó a Szövetségtanács egyik 1916-os ülésén leszögezte: „Mi nem engedhetjük magunkat kikapcsoltatni a jövő feladatainak irányításából és épp ezért — a jegyzőkönyv szerint — a liberalizmus terjesztését is fontosnak ós sürgősnek tartja." OL P. 1083. 31. köt. 1916. szept. 30. Balassa József javaslatára 1917. okt. 27-én elfogadtak egy határozatot, amely szerint ,,ha bárki nyilvánosan vagy élőszóval, sajtó útján vagy bármi más módon idegen nemzetek, népek vagy népfajok ellen gyűlöletre izgat", azt törvényesen felelősségre kell vonni. Ilyen értelmű törvény megalkotását javasolták minden kormánynak. Uo. 1083. 31. köt. 14 Bálint Lajos az Eötvös páholyból például még a háború előtt azt írta: „engem az ú. n. radikális testvérektől egy egész világ választ el", nem helyeselte a Nagypáholy közéletiségének tartalmát. Viszont, mint folytatta: „Nem hiszek abban a siránkozó aggodalmaskodásban, mely félti a szövetség jövőjét attól, ha a testvérek nagyobb buzgalommal és élénkséggel foglalkoznak a közdolgokkal." Azt kívánta azonban, hogy a mozgalom „magyar, nemzeti intranzigens magyar legyen" (OL P. 1083. 1. es. 1. tót. Alkotmánymódosító iratok).
