Századok – 1973

Tanulmányok - L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőműves mozgalom szerepe a két világháború között 329/II

330 L. NAGY ZSUZSA Magyar vonatkozásban az elmúlt negyed század folyamán alig fordítottunk figyelmet e mozgalomra, jóllehet egyes munkák jelezték a problémakör politika-, társadalomtörténeti összefüggéseit.4

Az új- és legújabb kor kutatója, amennyiben a munkásmozgalommal, vagy a liberális, demokratikus polgári mozgalmakkal foglalkozik, előbb-utóbb szemben találja magát a szabadkőművesség problematikájával. Magam is a magyar baloldali polgári ellenzék két háború közötti története kapcsán jutottam el azokhoz a kérdésekhez, melyeket a jelen tanulmány összefoglal. A liberális és radikális polgári ellenzék ugyanis a két háború között is sokféle szállal kapcsolódott össze a hazai és a nemzetközi szabadkőműves szervezetekkel, igen sok rokonvonást mutat az az álláspont, amelyet a hazai baloldaliak, illetve a szabadkőművesek kialakítanak az európai politikai fejleményekre reagálva. A szabadkőműves mozgalom közéleti szereplése, állásfoglalása a társadalmi, politikai, nemzeti kérdésekben a XVIII. századtól fogva jól megfigyelhető s nemcsak Nyugat-, de talán még inkább Kelet-Európában.5 Ezt tapasztaljuk Magyarországon, ahol — az 1795-ös betiltást követően — a XIX. század derekától alakultak ismét páholyok, majd a belügyminiszter 1868. február 28-i engedélye legálisnak ismerte el a mozgalmat. 1886. március 21-én az addig önálló és különböző rítusú páholyok a Magyarországi Symbolikus Nagypáholyban egyesültek. 1896. junius 21-én felavatták a páholyházat, amely Budapesten a VI. Podmaniczky u. 43. sz. alatt épült fel.6 Az ellenforradalmi korszakban készült felmérés szerint Magyarországon 1868 1920 között 121 páholy (ebből 32 Budapesten) működött, 14 szabadkőműves kört tartottak nyilván; tagjaik száma meghaladta a 13 000 főt.7 A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy 1870-es alapszabálya kimondta, hogy ,,a szabadkőművesség filozofikus, filantrópikus, és progresszív intézmény. Czélja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása. A szabadkőművesség kizár köréből minden politikai és vallási kérdést és tagjait a hazai törvények tiszteletben tartására kötelezi."8 4 H. Balázs Éva tudományos munkásságára kell felhívni a figyelmet, mert Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus (1763—1795). Bp., 1967 с. munkája csaknem az egyetlen feldolgozás a tárgykörben. Lásd még: Fukász György: Szabadkőművesség, radikalizmus és szocializmus az 1918 előtti Magyarországon. A Martinovics-páholy története. Párttörténeti Közlemények. 1961. 1. sz. 5 A francia, a magyar példa mellett a lengyelre lehet utalni. Vinatrel : i. m. 155. s köv. 1. Összefoglalóan tekinti át a lengyel mozgalom történetét: Cahiers de la Grande Loge de France. Points de Vue. Nouvelle Série, 1968. 11 — 12. sz. 16 — 17. 1. 6 Országos Levéltár (a továbbiakban OL) P. 1083. I. es. 1. tétel. sz. n. Emlékirat 1896. jún. 21-én a páholyház építésének befejezése alkalmából. Pataky Lajosné : A szabadkőműves szervezetek leltára. Levéltári leltárak 39. Bp., 1967. 4— 5. 1. 7 Palatínus József : A szabadkőművesség bűnei. A magyarországi szabadkőművesek mozgalma és külföldi kapcsolatai. I—III. köt. Bp., 1920 — 1939. A munka jellegét és hangvételét meghatározza a szerző szélsőjobboldali, nácibarát beállítottsága; adatainak bősége miatt mégsem mellőzhető. 8 OL P. 1083. I. es. 1. tét. Az alapszabály 2. §-a. A hazai mozgalom már 1871-től kapcsolatban volt a franciaországi Grand Orient nagypáhollyal, az egyesülés után pedig a német, angol, amerikai és egyéb nagypáholyokkal. Végig erős maradt a bécsi és francia nexus. Az 1919 előtti tagok közül csak néhány nevet ragadok ki: Ady, Apáthy István, Веке Manó, Benczúr Gyula, Benedek Marcell, Bókay János, Bölöni György, Friedrich István, a Chorin, Goldberger, Guttman, Kornfeld családok több tagja, Heltai Jenő, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Kőhalmi Béla, Kunfi Zsigmond, Madzsar József, Mauthner Zoltán, Pfeifer Ignác, Rakovszky István (Rakovszky Iván későbbi belügyminiszter apja), a Singer ós Wolfner könyvkiadó tulajdonosai, Supka Géza, Szende Pál, br. Szterényi