Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
NÉMETORSZÁG VÁLTOZÁSAI CRANACH ÉLETÚTJÁN 325 delmek előjogot (más urakkal szemben) a nyúl, borz, vadmacska, fogoly, szalonka, réce, egyéb vízimadarak, vadgalamb, fenyvesmadár, pacsirta és egyéb kis vadak elejtésére. A német parasztokra súlyos kihatású volt ez a folyamat: mindjobban elzárták előle az erdőt és halászóvizeket, kényük-kedvük szerint robotolhatott a fejedelmi vagy nemesi vadászoknak, s vadorzáson kapva csonkító büntetés áldozatául gyakran esett. így a paraszt immár nem védekezhetett a vadkárok ellen sem a vad elejtésével. Ez is hozzájárult, hogy Szászországban vékony volt a gazdagparasztok rétege és nőtt a földben szegény vagy földjét vesztett parasztok száma. Megannyi ok a felkelések sorának előestéjén a népi felháborodás elmélyülésére. A híres német előreformációs szónok, Johannes Geiler von Kaisersberg ekkor mondta ki messzehangzóan : az új vadászati törvények kemények a parasztok számára, kedvezőek a zsarnokokra és a szegények elnyomói. A folyamat másik oldala volt a paraszti erdőhasználati jogokra oly sérelmes erdő-rendeletek kiadása, amelyek a fahasználatot a parasztra sérelmesen szabályozták. A XV—XVI. század fordulóján egymást érik az egyes tartományokban az erdő-rendeletek, amelyek rendszerében helyet talált az urak vadászati érdeke is. Végül is a fejedelmi szervek utasítása nélkül egy fát sem volt szabad kidönteni. Ennek a fojtogató rendszernek megbuktatására hallik fel a birodalom különböző pontjain a századforduló évtizedeiben a felháborodott panasz a közösségi földek, erdők, legelők, vadászati és halászati jog elvonása miatt. Közülük hadd emeljük ki, hogy Sebastian Brandt bővített átdolgozásában ismét megjelent a Freidank fedőnevű XIII. századeleji középfelnémet vágáns költő híres tanítókölteménye, a „Bescheidenheit" a vizek, erdők, vadak használatát tiltó vagy adóztató fejedelmek bírálatával, de ezek a panaszok 1525 különféle paraszti követeléseiben, úri vadászatok elleni panaszaiban is nagy helyet kaptak. Az urak tételesen kidolgozott jogfosztó lépéseire a társadalmi tiltakozás prédikációktól röpiratokig terjedő skálája volt a válasz és ez a társadalmi háttere, környezete Cranach hiteles ábrázolásainak. Ez volt a parasztság, amelynek egy jellegzetes személyét 1515 körül szemléletesen festette meg a művész.51 Szinte nem volt a német társadalom- és politikai történetnek olyan mozzanata, amelyről nem kellett volna szót ejteni életútja, életműve bármily vázlatos áttekintése során. Feudális urak, humanisták, polgárok, bányászok, parasztok élete villan fel szinte számolhatatlan művei jeleneteiben. Jól érzékelteti mindez, hogy a sokrétű cranachi életmű a német társadalom korabeli ellentmondásait fejezte ki a gyors munka és az éles látás5 2 polgári erényeivel. 51 Hermann Conrad: Deutsche Rechtsgeschichte. I. köt. (Karlsruhe, 1954) 281, 375. 1.; Lamprecht: Modern történettudomány (Bp. é. n.) 222 — 223. 1.; Josef Kulischer : Allgemeine Wirtschaftsgeschichte des Mittelalters und der Neuzeit. I. köt. (Berlin, 1954) 155.1.; Elfriede Kristek : Bauernlage und Bauernnot in der Grafschaft Leiningen (Kaiserslautern, 1941) 86. 1.; Alfred Hoffmann : Wirtschaftsgeschichte des Landes Oberösterreich. I. B. (Linz, 1952) 88. 1.; H. J. Hempel-W. Noack-J. Sir-H. Zimpel : Jagd und Wild. (Magdeburg, 1955) 11. 1.; Kurt Mantel: Bedeutimg und Aufgaben der Forstgeschichte (Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie. April 1955) 26. 1.; M. M. Smirin : Eine anonyme politische Flugschrift aus der Zeit des Großen Bauernkrieges (Beiträge zum neuen Geschieh tsbüd. Hrsg. von Fritz Klein und Joachim Streisand. Berlin, 1956) 75, 79. 1.; H. Mottek :J. m. I. köt. 320, 327, 329. 1.; G. Rudloff-Hille: L. Cranach d. Ä. 35. 1.; L. Cranach d. Ä. : Zeichnungen 7, 36, 44. 1. 62 G. Rudloff-Hille : L. Cranach d. Ä. 15. 1.; H. Lüdecke : L. Cranach d. Ä. im Spiegel seiner Zeit 138. 1. és 20. tábla.
