Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
324 SZÉKELY GYÖltGY meg". A rendeknek át kellett vállalniuk a fejedelmi adósságokat és a szász választófejedelemségben csak 1530-ban szerezték meg a tartozáslerovás rendi bizottság útján való ellenőrzését. Megkaparintották a szász földesurak az alsóbíráskodást is. Ha a második jobbágyságot ott nem is vezették be hivatalosan, a bíráskodásra jogosult urak által szedett illetékek útján szabályozták s korlátozták az elköltözést. Mindinkább ez volt a lovagi élet valósága és az új üzemi és hatalmi viszonyok mellett a művészi ábrázolás fénye a múlt árnyával borította be a katonai szerepet.49 Ha Lucas Cranach számos képéről elmondhatjuk, hogy háttér gyanánt ott zöldellnek a gazdag erdők és azokban gyakran mutatja be az élő és az elejtett állat- és madárvilágot, ezek az erdők olykor meg is elevenednek és vadászatok jelenetei népesítik be azokat. Az életforma rendszeres eseménye volt a fejedelmi és úri vadászat, így kerülhetnek ismételten Cranach vadászati képeire a fejedelemábrázolások, a vadászó és gáláns kalandot kereső urak, de a hajtók fáradalmai is. A „Szarvasvadászat" 1506. évi fametszetén úri vadászok, lándzsás gyalogos hajtók, kutyapecérek kerítik be a szarvasokat. Ugyanaz évben örökítette meg fametszeten, mint lovagolt el egy vadász Anna Wellerrel, egy kapitány leányával a nyergében. Scheurl fel is jegyezte, hogy az udvari festő kötelessége volt a választófejedelem elkísérése a vadászatokra, ahol is rajzokat készített tábláján, amint Frigyes szarvasra, János vadkanra vadászik. Festményei között a Bécsben őrzött 1529. évi vadászati kép Bölcs Frigyes folyóparti szarvasvadászatát eleveníti fel, csónakban evező és beszélgető, sőt enyelgő urak és hölgyek jól megfigyelt csoportjával téve gazdagabbá a vadászok és hajtók mozgalmas ábrázolását. 1532-től fogva János Frigyes választófejedelem textiliákat festetett Cranachhal, többek közt vadászati jelenetekkel, állatábrázolásokkal mint fal- vagy terítődíszeket. A választófejedelmi kastélyok iparművészeti igényei tetőzik be tehát azt, ami már Frigyes választófejedelem vadászkastélyainak kifestésével megindult. De az idős Cranach is vissza-visszatér a vadász jelenetekhez. Moritzburg kastélyában a választófejedelmi udvar szarvasvadászatát ábrázoltatták vele 1540-ben. De ezen medvevadászat is helyet kapott és a vadászat feszültségét azzal az ellentmondással is érzékelteti, hogy egy vadászt vagy hajtót medve terít le, a csónakázó hölgyek egyikét pedig vadász öleli át.50 Cranach vadászatokat ábrázoló festményeiben — mint cseppben a tenger — az a társadalmi fejlemény tükröződik, hogy mind kiterjedtebbé váltak a német fejedelmi vadászati jogok az egyes tartományokban. Ezt a fejedelmek regálejognak igyekeztek feltüntetni. Ragaszkodtak a vadászatra vonatkozó rendelkezések hozásának felségjogához, továbbá a más földbirtokán való vadászat vagy vadászatengedés előjogához. A tartományi fejedelmek legtöbbnyire maguknak tartották fenn a szarvas, vaddisznó, medve, őz, túzok, fajd, császármadár, nyírfajd, hattyú vadászatát. Nem emeltek viszont a feje-49G. v. Below: Bürgerschaften und Fürsten 644. 1.; Boleslaus v. Durasewicz : Beiträge zur Geschichte der Landwirtschaft Kursachsens im 16. Jahrhundert (Heidelberg, 1900) 10, 14 — 16. 1.; A. H. Loebl : Der Sieg des Fürstenrechtes 23. 1.; H. Mottek : i. m. 327. 1. 80 F.Lieber: i. m. 76. 1.; L. Cranach d. Ä. : Zeichnungen 11 — 17, 37 — 38, 44 — 46.1.; G. Budlofj-Hille : L. Cranach d. Ä. Katharinen-Altar 13.1.; ua. : L. Cranach d. Ä. 34— 36.1. és 6. képes tábla; W. Worrinijer : i. m. 16, 42, 88, 92. 1.; Id. L. Cranach: Szarvasvadászat, Bécs, Kunsthistorisches Museum, Inv. Nr. 3560; K. Schütz: i. m. 22 — 23. 1. és 10. tábla; J. Jahn: Cranach 26. 1.; H. Posse: i. m. 37. 1. és címlap előtti kép; Ph. Robert s-Jones.. stb.: i. m. 77. sz. (Lucie Ninane szövege); H. Lilienfein : i. m. kép a 73. 1. előtt.
