Századok – 1973

Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II

322 SZÉKELY GYÖltGY 1549-ben vezethették be, Jámbor Henrik azonban ezt megtette Frizföldön 1536-ban és Szászországban rövid uralma (1539—41) alatt. Már mint aszketikus arcú ősz férfiút is megfestette Henriket Cranach. Ekkor már Henrik és fia Móric is beléptek a schmalkaldeni szövetségbe, elfogadva a lutherizmus fő tanait. Mint gyermeket festette meg Cranach Szász Móricot (1526). Húsz év múlva szembekerül János Frigyessel, s attól visszaszorítva veszi igénybe a császár segítségét a protestáns szövetséget ekkor cserbenhagyó Móric. Az ő pompás öltözeteit már nemcsak festményekről, hanem a szász udvari ruhagyűjtemény megmaradt darabjaiból is megismerhetjük. Cranach mint feudális nagyurak festője szolgálatokat tett a majorkodó gazdaság másik jellegzetes területe, Brandenburg urainak is. így készítette el Brandenburg-ansbachi Albrecht őrgróf, német lovagrendi nagymester, az Ansbach-kulmbachi Jámbor vagy Hitvalló György őrgróf, I. és II. Joachim brandenburgi választófejedelmek, Kázmér Brandenburg-kulmbachi őrgróf képét. Dolgozott fejedelmi rendelésre a berlini oltár megtervezésén. De még távolabbi uralkodó, II. Keresztély dán király mellképét is megalkotta. A megbízójához való politikai hűség és sokoldalú megrendeléseinek kivitelezése tehát nem akadályozta meg egy vallásilag, politikailag hozzá közel nem álló fejedelmi kör művészeti igényeinek kielégítésében.45 Cranach és a kor társadalmi eltolódása Lucas Cranach művészete nemcsak kora politikai eltolódásait tükrözi, hanem mélyebb változásokat is. Mivel számos művében ad táj ábrázolásokat, az ő hegyormain is természetesen ott látjuk a várak különféle változatait. De ábrázolni tudta a bennük élő lovagi társadalmat is. Mint polgár volt képes egyszerre nyújtani a lovagság apoteózisát és szatíráját. Mind vázlatában, mind a fametszet végleges alakjában Szent György gyalogos páncélos vitéz, zászlós öklelő kopjával, tiszteletet kiváltó emberi ábrázolásban. Ezért láthatta benne Curt Glaser a német lovag ősképét, Wilhelm Worringer pedig a szomorú hanyatlás sorsára jutott német nemesség megtestesítőjét. Mennyivel más volt ábrázolásában az elmúló eszménytől eltérő valóságos feudális úr, akit páncél helyett díszes sapkában, gazdag gallér- és ingmelldiszítéssel, nagy nyakláncra erősített arcmásos medaillonnal mutat be (Előkelő szász úr, 1533). Páncélban mindenkor az antik kor mondavilágára utaló Parist és Hsrm33t 45 О. Thulin: Die Wittenberger Lutherstätten 4. 1.; В. Gebhardt: i. m. II. köt. 344. I.; К. Schütz: i. m. 21, 53—55. 1. és 8. tábla; К. Blaschke : Bevölkerungsgeschichte von Sachsen bis zur industriellen Revolution 217. 1.; Karl Gerhard Steck: Einleitung (Martin Luther — An den christlichen Adel deutscher Nation. Von der Freiheit eines Christenmenschen. Ein Sendbrief vom Dolmetschen. München, é. n. [1963]) 23. 1.; ./. Mathesius—usw: i. m. 326 -328. 1.; Katalog der Älteren Pinakothek zu München 36. 1.; Id. L. Cranach : Szakállas György szász herceg, Leipzig, Museum der Bildenden Künste; Kunst der Reformationszeit 7. 1.; Id. L. Cranach: Szakállas György szász herceg, Eisenach, Wartburg, Muzeum; С. Glaser: i. m. 110 — 112, 174. 1.; G. Budloff-Hille : L. Cranach d. Ä. 24. 1.; H. Mottek : i. m. I. köt. 333. L; Katalog der Ausstellung Von der Freiheit eines Christenmenschen 130 131, 136, 138. 1. (F. Anzelewski szövege); Deutsche Geschichte in Daten 209, 212. 1.; H. Lilienfein: i. m. 80, 82, 88 — 90. képes tábla; J. Nicht: Historische Prunkkleidung 1. ábra és szövege; H. Posse: i. m. 55. 1. és 27. képes tábla; Id. L. Cranach : Kázmér Brandenburg-kulmbachi őrgróf, Bécs, Kunsthistorisches Museum, Inv. Nr. 883; O. Thulin: Reformation in Europa 209. 1.