Századok – 1973

Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II

NÉMETORSZÁG VÁLTOZÁSAI CRANACH ÉLETÚTJÁN 321 hanem nagy tapasztalatait felhasználva segítette városa becsületes feltételekkel való kapitulációhoz jutását. De a polgár szilárd maradt és nem a maga, hanem fcgoly fejedelme számára kérte a kegyelmet. A császár azonban nem adta meg a szabadságot János Frigyesnek. Megmutattatta magának Cranach jelenlétében az egy éve meghalt Luther sírját, de fanatikus kísérete biztatására sem engedte a sírt megzavarni. A reformátor arcképét azonban a templomban egy spanyol átdöfte. Wittenberg az Albert-ágé lett, főváros-jellege megszűnt. A győztes Móric megújítja Cranach gyógyszertár-kiváltságát, reméli annak művészi szolgálatát is, de az agg művész önkéntes fogságba vonul, fizetség nélkül szolgálva törvényes urát, akivel Weimaron át Augsburgba, innen pedig hét hónap után Innsbruckba kerülnek, de a császári hatalom beálló válsága megnyitja a fogság kapuit. Közben 1548-ban Jenaban főiskola alakult, aminek ekkor még csak gyarapítania kellett a virágzó szászországi felsőoktatást. A fogoly fejedelem ezzel ezt a várost is lekötelezte. Erre nagy szükség is lett hamar. 1552-ben került Cranach Weimarba urával, aki ott alakította ki megszűkült területének rezidenciáját. A művész vejénél, Christian Brück hercegi kancellár házában talál otthont. A weimari városi templomban az új politikai rangemelkedésnek megfelelően oltár készül, amelyen János Erigyes és felesége Sibylle, valamint gyermekeik donátorként szerepelnek, maga az idősebb Lucas Cranach pedig Keresztelő János és Luther közé került. Az idős művész 1552/3-ban még dolgozott ezen az oltáron, de azt fia fejezte be 1555-ben. Most a jenai főiskola lett az Ernő-ág birtokainak hivatalnok- és lelkészképző fontos intézménye, igaz, hogy skolasztikus és a fokozott felaprózódást szentesítő szellemben.44 Az Albert-ág, amely a hatalomért vívott harc győzelmét megszerezte, nevét az 1485. évi osztozásnál szász részeket és Meißent kapó Albert (Albrecht) után kapta. Állandó székhelye Drezda lett. Az Albert-ág területeinek oszthatatlanságát 1499-ben kimondották. Bár riválisok és makacs katolikusok, Cranach ez esetben sem zárkózott el szolgálatuktól. Megfestette a Szakállas vagy Gazdag György herceg aranygyapjas lovag több arcképét, noha ő szembeszállt Lutherrel s bibliafordításával, haláláig (1539) nem engedte be országába a reformációt. Életnagyságú és arannyal gazdagon díszített piros-zöld festményeket készített Cranach az Albert-ághoz tartozó Jámbor Henrik hercegről és feleségéről, Mecklenburgi Katalinról (1514). így a mester a majorkodó gazdaság és városellenesség egyik legtipikusabb tartományi dinasztiájával is közvetett kapcsolatba került. Mecklenburgban a reformációt is csak 44

ff. Rudloff-Hille : L. Cranach d. Ä. Katharinen-Altar 6 — 7. 1. és 5. képes tábla ua. : L. Cranach d. Ä. 30. 1. és 23. képes tábla; Peter H. Feist : i. m. 1. 1.; Id. L. Cranach : Sibylle, Emilia és Sidonia szász hercegnők. Bécs, Kunsthistorisches Museum, Inv. Nr. 877; К. Schütz: i. m. 16, 25, 50- 51. 1. és 15. tábla; Deutsche Geschichte in Daten 210, 212. 1.; W. Wirth: Naumburg. Bad Kösen-Rudelsburg 18, 27. 1.; I. Schulze : i. m. 14, 26, 31. 1.; S. Harksen : i. m. 14, 16. 1.; 0. Thulin : Cranach-Altäre der Reformation 5, 9, 54, 55, 61, 63, 158.1. és képes tábla az 54, 55. 1. között;./. M at hesius— usw.: i. m. 107, 324. 1.; H. Posse: i. m. 37. 1.; O. Thulin: Die Wittenberger Lutherstätten 6, 12. 1.; P. Descargues : i. m. 75, 85. 1.; Katalog der Ausstellung Von der Freiheit eines Christenmenschen. 98. 1. (F. Anzeleuiski szövege); L. Cranach d. A. : Zeichnungen 41. 1.; a fogoly fejedelemről Tiziano : János Frigyes képmása, Bécs, Kunsthistorisches Museum. Inv. Nr. 100; Maria Schmid : Jena. Die Universitäts- und Industriestadt an der Saale (Jena, é. n.) 50. 1.; IT. Posse: i. m. 41. 1.; a fogságból hazatérő fejedelemről ismeretlen német mester a XVI. század második felében: Nagylelkű János Frigyes visszatérése, Gotha, Schlossmuseum; H. H. Müller (szerk.): Wanderungen im Bezirk Erfurt 161. 1.; G. Brendler : i. m. 85. 1.