Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
314 SZÉKELY GYÖltGY tudósnak jellemét fejezi ki élethűen, akihez mint mesteréhez bizalommal lehetett Rheticus, tájékoztatva őt Kopernikus tanairól.31 Cranach és a reformáció Az idősebb Lucas Cranachot családostul és műhelyestül a reformáció tipikus festőjeként szokás emlegetni. Ezt azonban — egész műve áttekintése alapján — nem szabad kizáró értelemben felfogni. A reformáció nem egycsapásra vált külön irányzattá, a humanizmus és a vallási áhitat támogatása, bizonyos egyházújító lépések engedése sokáig olyanoktól is tapasztalható, akik nem tették magukévá a reformációt, majd élesen felléptek ellene. Ez teszi érthetővé Cranach viszonyát Albrecht érsek-fejedelem-bíboros-bányatulajdonos mecénási magatartásához. A számos javadalmat egyesítő főpap és brandenburgi fejedelmi sarj búcsúcéduláival egyik kiváltója volt Luther reformációjának, s bár nem nyomban lépett fel a reformáció ellen, de 1525-ben annál élesebben bélyegezte a világi jogrend (azaz a feudális rend) sérelmének a főpapi fejedelemségek elleni támadást. Mint mecénás azonban protestánsokat is foglalkoztatott, köztük Cranachot. A művész ugyancsak valláskülönbség nélkül festette le császári, hercegi, főpapi megrendelőit. Mégsem közömbös, hogy a reformáció harcos híve egyik rézmetszetén az egyházi és fejedelmi jellegre utaló felirattal mutatta be Albrecht bíborost, másik festményén a kereszt lábánál térdelő, áhítatosan merengő főpapként, sőt megfestette mint Szent Jeromost az erdei tisztáson, szelíd állatok közt, mindenesetre főpapként, bíborosként, vagy éppen mint modern írószobájában tevékenykedő Szent Jeromost.32 Mi volt ezek szerint Cranach viszonya a reformációhoz ? Ha a polgárság a jövedelme lefölözőjét, gazdasági tevékenysége versenytársát látta az egyháziakban, ezt Cranach is érzékeltette, midőn a gazdag egyház leltárát megalkotta a wittenbergi kastélytemplom és kincsei részletes feldolgozásával (Heiligtumsbuch, 1509). Akkor 5005 szentségmutatót, kelyhet, szobrot, állatfigurát ábrá-31 Fenyő I. : i. m. 8. 1.; Ph. Roberts-Jones, stb.: i. m. 76. szám; J. Jahn : i. m. 39. képes tábla; O. Rudlo ff-Hille : L. Cranach d. Ä. 30. 1.; H. Posse: i. m. 64. 1.; Gy. Székely : Vorläufer und Verbreitung des kopernikanischen Weltbildes (La Renaissance et la Réformation en Pologne et en Hongrie. [1450—1650] Bp. 1963) 281. 1. 32 R. G. D. Laffan : The Empire under Maximilian I. (The Renaissance 1493 — 1520 Edited by G. R. Potter. Cambridge, 1957 = The New Cambridge Modern History Volume I.) 195. 1.; H. Löscher: i. m. 17— 18. 1.; Max Steinmetz : Zu einigen Problemen der frühbürgerlichen Revolution in Deutschland (Sonderabdruck aus „Lehre, Forschung, Praxis" 1963) 237. 1.; Hans Lawerenz : Harzer Lande im Bauernkrieg (hrsg. vom Feudalmuseum Schloss Wernigerode; Wernigerode e. n. [1957] 37. 1.; Willy Andreas: Deutschland vor der Reformation. Eine Zeitenwende (Stuttgart-Berlin, 1932) 253 -254, 603 — 604. 1.; L. D. Ettlinger : The Arts in Western Europe 2. Northern Europe (The Renaissance 1493 — 1520) 162. 1.; K. Schütz: i. m. 16. 1.; L. Granach d. Ä. : Zeichnungen 40. 1.; O. Thulin: Cranach-Altäre der Reformation 5.1.; Fenyő I. : i. m. 11.1.; O. Thulin (hrsg. von): Reformation in Europa 40.1.; Johannes Mathesius usw.: Martin Luther dargestellt von seinen Freunden und Zeitgenossen (Berlin, 1933) 325. 1.; Katalog der Älteren Pinakothek zu München 35. 1. és 25. képes tábla; J. Jahn : Cranach 38. képes tábla; Leonhard von Muralt — stb.; i. m. 200. és 201. 1. közötti színes képes tábla; Katalog der Ausstellung Von der Freiheit eines Christenmenschen. Kunstwerke und Dokumente aus dem Jahrhundert der Reformation ([Nyugat] Berlin, 1967) 21. 1. (Fedja Anzelewski szövege)
