Századok – 1973

Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II

NÉMETORSZÁG VÁLTOZÁSAI CRANACH ÉLETÚTJÁN 313 számos más tevékenységet is folytatott: történetíró, orvos, V. Károly tanácsosa, egyetemi szuperintendens. Cuspinianus „Caesares" című műve 1512-ben készült, de csak 1540-ben nyomtatták ki. Egy másik munkája jelképezi, hogy még a császári dinasztia történetírója is hajlott az adott esetben a tartományok nagyobb megbecsülésére: „Austria" című műve 1552-ben jelent meg, de Baselben. Majd 1601-ben jelent meg frankfurti kiadás.27

Cranach humanizmussal való kapcsolatának másik jele 1503-ban a bécsi egyetem rektorának, Dr. Stephan Reußnak (1462 — 1514) és feleségének ábrázolása. Itt a férfit ábrázolja kevéssé megnyerően a művész. Képén belül fejeződik ki az ellentmondás, lombtalan görcsöságú fa és dús lombú fa áll a háttérben. Stephan Reuß 1497-ben került a bécsi egyetem anyakönyveibe, 1498-tól a bécsi egyetem jogi karának kereteibe jutott, ahol 1500, 1504, 1509. években dékán volt, 1504-ben lett rektor. Felesége díszes gallérú ruhával, 7 gyűrűvel tűnik elénk, a kép két oldalán lombos és lombját már majdnem elvesztett fa fejeznek ki ellentétes hangulatot.28

Cranach humanista kapcsolatai eredményezték, hogy a Katalin-oltáron HS-jelzéssel szerepeltetett férfiú Hieronymus Schurff vagy Schürpf, a st. galleni tudós, aki már 22 éves kora óta, 1502-től wittenbergi bölcsészelőadó, majd átment a jogi karra.29

Kölcsönösen megörökítették egymás emlékét az idősebb Lucas Cranach és a gazdag nürnbergi kereskedőcsaládból eredő Christoph Scheurl (1481 1542), akinek anyja a patrícius Tucher famíliából volt való. A Bolognában tanult tudós 1505-ben már dicsőítő verset írt Németországra és 2l szász hercegre. így 1507-ben Scheurlt a wittenbergi egyetemre hívták, majd fél esztendőn át rektor volt. Ilyen minősége alatt írt főiskolájáról és Wittenberg városáról. 1508-ban a választófejedelem tanácsosa beosztásában kezd szerepelni. De e mellett városa konzulense. 1509-ben Lucas Cranach festette meg Christoph Scheurl képét olajfestmény gyanánt. A fiatal férfiarc tekintete értelmet sugároz. Viszonyuk annak felelt meg, hogy már 1508-ban Christoph Scheurl Lucas Cranach festőnek személyes ajánlással hozta tudomására elismerését. Csak Albrecht Dürert emelte mint művészt Cranach fölé.30

Jóval későbbi az a portré, amellyel Cranach 1529-ben Dr. Johann Schöner nürnbergi földrajztudós, matematikus és csillagász (1477 — 1547) arcmását örökítette meg. A fésületlen hajú és szakállú tudós magas homlokába hat helyen nyúlnak hajcsomók. Szemöldöke energikusan emelkedik, szája körül mély bevágások vannak az arcon. Összekulcsolt keze viszont nyugalmat fejez ki. Ez annak a "H. Posse: i. m. 51—52.1.; Fenyő I. : i. m. 8.1.; P. Descargues: i. m. 14 — 15, 17.1.; .7. Jahn : Cranach 9. 1.; K. Schütz : i. m. 15, 18. 1., 2. tábla; vő. Lucas Granach d. Ä. : Der büßende hl. Hieronymus. Bécs, Kunsthistorisches Museum Inv. Nr. 6739; Joseph Aschbach : Geschichte der Wiener Universität im ersten Jahrhunderte ihres Bestehens (Wien, 1865) 575 — 576. 1.; Eduard Fueter : Geschichte der Neueren Historiographie (München und Berlin, 1911) 189. 1.; Heinrich Fichtenau: Der junge Maximilian (1459 — 1482) (München, 1959) 9. 1. 28 C. Glaser: i. m. 33. 1.; H. Posse: i. m. 52. 1.; G. Rudioff-Hille : Lucas Cranach d. Ä. 3. képes tábla; G. Rudloff-Hille : Lucas Cranach d. Ä. Katharinen-Altar 4 — 5. 1.; J. Jahn: i. m. 9. I.; K. Schütz: i. m. 15. 1. 29 G. Rudloff-Hille : L. Cranach d. Ä. Katharinen-Altar 16. 1. és 8. képes tábla; Werner Näf : Vadian und seine Stadt St. Gallen. II. B. (St. Gallen, 1957) 67, 112. 1. 30H. Ludecke: Lucas Cranach der Ältere im Spiegel seiner Zeit 101. 1. és 4. képes tábla; Daten zur Cranach-Biographie 11. 1.; G. Rudloff-Hille : L. Cranach d. Ä. 15 — 16. 1.; G. Rudloff-Hille : L. Cranach d. Ä. Katharinen-Altar 13 — 14.1.; II. Frhr. Haller v. Hallerstein: i. m. 117, 137. 1.