Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
312 SZÉKELY GYÖltGY ország fejedelmeit és városait,2 3 de a mansfeldi grófokat jóval kisebb területük ellenére is hatalmassá tette ez a bányahozam. Márpedig ezeknek is jutott politikai szerep: Luther tartományura, Albrecht Mansfeld gróf a reformáció egyik előharcosa. Igaz, hogy az efféle reformáció-támogatás népi reformációba hajtotta, vagy a katolikus demagógia karjaiba terelte a kizsákmányoltakat. 1525-ben azonban a mansfeldi fejedelmek engedményekkel szerelték le a bányászokat, jóllehet Ernő gróf népszerűségét alaposan megtépázta Münzer Tamás, aki töröknek bélyegezte ezt a mansfeldi fejedelmet.2 4 A bányaviszonyok azonban még bonyolultabbak a városok szerepe folytán. A bányarészesek közt megjelentek a Freiberg rovására előretörő Leipzig kereskedői és az Érchegység gazdag hozama élénkítette a város fejlődését. Ilyen kapcsolatok folytán toborozhattak a Welserek leipzigi faktoruk útján bányászokat Haiti szigetén és Venezuelában levő bányáik számára. Leipzig közigazgatási és számtartósági főnöke, Georg von Wiedenbach és felesége, Appollonia Alnbeckin idősebb korukban lettek Cranach művészetének részesévé, a mester készítette portréjukat. Ez teszi indokolttá, hogy erre a városra is kiterjesztettük figyelmünket,25 Cranach és a humanizmus Cranach már Bécsben érintkezésbe jutott az egyetem humanista személyiségeivel. A művész ugyanis 4 — 5 évig Miksa császár székvárosában élt, amely egyúttal Celtes és Cuspinianus városa volt.26 1502 körül készítette el Dr. Johannes Cuspinianus (1473—1529) képmását, a természet színekben gazdag környezetében ábrázolva az okos és optimista arcú fiatal tudóst. A hegy zöldellő, a havas kéklő háttere, a nap ragyogása fejezi ki a derűs hangulatot, a maga elé, de felfelé néző tekintet és a nála levő nagy könyv, a fenn repülő nagyszemű bagoly a tudományos értéket. Az egyidőben készült női arckép, Anna Cuspinian (született Putsch 1485 —1513), az életkora szerint fiatal feleség más hangulatot áraszt: piros ruhájának szegélye és ujja fekete, arca egykedvűen néz maga elé, a táj komorabb, fenn ragadozó madár ejt zsákmányt, a mezőben kutya állatot kerget, a háttér egy részén magas lángokkal ég az erdő és füstfelhő ível a vár fölé. A táj és az arc így válik hangulatok és jellemek mesteri kifejezésévé, a madarak vérmérsékletek jelképévé. Cuspinianus mint melankolikus, felesége pedig mint szangvinikus természetű személy szerepel. Cuspinianus latin klasszikusok értelmezésével már 1491-ben szerepel Bécsben, de 23 J. Kuczynski : i. ra. 99, 102. 1.; Manfred Unger : Stadtgemeinde und Bergwesen Freibergs im Mittelalter (Weimar, 1963) 3, 6 — 6. 1.; Hans Mottek : Wirtschaftsgeschichte Deutschlands. Ein Grundriss Band I. pBerlin, 1959) 215 — 216. 1.; Geoffrey Barraclough : Die mittelalterlichen Grundlagen des modernen Deutschland (Weimar, 1953) 329. 1.; Bruno Gebhardt : Handbuch der deutschen Geschichte. II. B. (hrsg. von Herbert Grundmann. Stuttgart, 1956) 384. 1. 24 B. Gebhardt: i. m. II. 384. 1.; G. Fabiunke : i. m. 26. 1.; W. F. Semjonow : Geschichte des Mittelalters (Berlin, 1952) 316. 1.; Ernst Sommer : Die Sendung Thomas Münzers (Berlin, 1948) 66, 279. 1. 26 M. Unger : i. m. 166. 1.; H. Arndt — stb.: Leipzig in acht Jahrhunderten 32. 1. Friedrich Lütge : Deutsche Sozial- und Wirtschaftsgeschichte. Ein Überblick. (Berlin— Göttingen—Heidelberg, 1952) 215. 1.; a festmények: Leipzig, Museum der Bildenden Künste; Kunst der Reformationszeit. 7. 1. 26 O. Thulin : Cranach-Altäre der Reformation 8. 1.; P. Descargues : i. m. 12. 1.; L. Cranach d. Ä. : Zeichnungen 34. 1.
