Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
NÉMETORSZÁG VÁLTOZÁSAI CRANACH ÉLETÚTJÁN 311 Bányászat és bányászok Lucas Cranach 1527-ben megfestette Luther szüleinek portréját, az idős házaspár képei a Wartburgba kerültek, a Luther-szobába. Luther Márton régi paraszti családból származó thüringiai bányásznak, Hans Luthernek a fia volt, aki parasztleányt vett feleségül és azzal költözött át 1484-ben a mansfeldi grófságba. Az idősebb Luther itt először mint egyszerű vájár dolgozott. De viszonylag gyorsan felküzdötte magát és a mansfeldi gróftól 6 rézaknát, valamint 2 olvasztókemencét bérelt, pénzt ehhez a művelethez egy rézkereskedőtől szerezve. Luther apja tovább emelkedett, mint más bányarészesekkel közösen dolgozó bányász, majd önálló hutamester és aknák, kohók résztulajdonosa. így jutott olyan tekintélyre, hogy a mansfeldi közép- és kispolgárság egyik képviselője lett a patrícius tanács mellett. Kohókérdésekben a mansfeldi grófok is igénybe vették az idősebb Luther tanácsait.21 A mansfeldi rézbányászat fellendülése idején nagyjelentőségű lett a szász bányászat keretében Schneeberg és Annaberg ezüstbányáinak feltárása. Schneeberg bányajoga kihatott Annaberg bányajogának fejlődésére. Itt mégis azért emeljük ki, mert Schneeberg főtemplomában Lucas Cranach és fia oltárképet festett. Az 1538 -39-ben készült oltárt János Frigyes választófejedelem és féltestvére János Ernő coburgi herceg alapították. A két alapítót a művész az oltár előoldalán örökítette meg. Nem maradt fenn az 1541-ben említett falfestmény bányaművelésábrázolással Schneebergben. Ez a város foglalkoztatta Cranach tanítványát és műhelye tagját, Wolfgang Krodelt 1528 és 1561 között. A fejedelmek és a bányavárosok adakozó hajlandóságát az Érchegység ezüstbányái, Schneeberg és Annaberg bányászatának jövedelmezősége tette lehetővé.22 A Cranach művészetében így szerephez jutó bányafeltárások megnövelték tehát a bányakincset, ez pedig a fejedelmi jövedelmeket. Bányászatban ugyanis Németország akkor megelőzött minden más európai országot. Ezzel alakulhatott ki a birodalomban a feudális és tőkés tulajdoni viszonyok szövedéke különösen a bányászat viszonyaiban. Ennek a nagy jelentősége akkor mutatkozott meg, amikor 1525 után a birodalom általános méreteiben megszűkült, sőt visszaesett a tőkés termelés szerepe, viszont a mind sűrűbben betelepülő Szászországban bizonyos fokú további fejlődése elérhető volt. A szász választófejedelem olyan tartományúr volt, aki az 1519-ben a császártól a tartományi fejedelmeknek átengedett bányaregálét messzemenően hasznosítani tudta. Annál inkább, mert a virágzó meißeni bányászat is csatlakozott Szászországéhoz, miután a két tartomány egyesült. Ezüst, réz, ón, ólom, vas tették virágzóvá Szász-21 Heinrich Boehmer : Der junge Luther (6Leipzig, 1954) 8. 1.; L. Cranach d. A. : Zeichnungen 9, 36, 44. 1.; Gerhard Ritter : Die kirchliche und staatliche Neugestaltung Europas im Jahrhundert der Reformation und der Glaubenskämpfe (in: Leonhard von Muralt — stb.: Das Zeitalter der Entdeckungen, der Renaissance und der Glaubenskämpfe. = Die Neue Propyläen-Weltgeschichte. III. B. Berlin, 1941) 216. 1.; Günter Fabiunke: Martin Luther als Nationalökonom (Berlin, 1963) 26, 172. 1. 22 J. Reinhold: i. m. 4. 1.; Hermann Löscher : Das erzgebirgische Bergrecht des 15. und 16. Jahrhunderts. I. Teil. (Berlin, é. n.) 14 — 15. 1.; L. Cranach d. Ä. : Zeichnungen 41. 1.; O. Thulin : Cranach-Altäre der Reformation 33. 1. és 34—35. 1. közötti képes tábla; H. Ladendorf : Cranach und der Humanismus 87. 1.; K. Schütz: i. m. 29. 1.; H. Posse: i. m. 37. 1.
