Századok – 1973
Tanulmányok - Szabolcs Ottó lásd Berend T. Iván - Székely György: Németország változásai Cranach életútján 303/II
NÉMETORSZÁG VÁLTOZÁSAI CRANACH ÉLETÚTJÁN 309 ábrázolja korabeli német öltözetű hölggyel, amint nagy szeget kalapál a páncélos-kardos vezér fülébe annak mély álmában. A bibliai Bírák Könyvére utaló latin felirat: Így pusztuljanak el, Uram, összes ellenségeid. Itt lényegében ugyanarról a buzdító célzatról van szó, mint Cranach: A fáraó pusztulása és Judit-képein. A bibliai szövegben a kilencszáz vasszekerével húsz esztendeig zsarnokoskodó vezér pusztulásáról van szó, a dicsérő énekben pedig, amely a leírást követi, a munkások pörölyét említik, amellyel a hősnő átfúrta Sisera halántékát.1 6 Cranach tehát egyike a renaissance kor nagy mestereinek, akik műveikkel előképeket adtak az iparművészetnek. Ezt látjuk egyik szintén (1509 és 1538 közt) gyakori témája, a Lucretia esetében. Különféle képein szinte ugyanazon tőrrel szúrja agyon magát a hol szenvedő arccal, hol derűs nyugalommal a halálba menekülő asszony. A téma azonban — műhelypéldányok nyomán — nem maradt meg a magas művészetben. A XVI. század első felében kalácsmintául használt háromlábú átliggatott cseréptányér is ábrázolta Németországban Lucretia öngyilkosságát. 1566-ban pedig szász kapcsos könyv egyik oldalán jelenik meg Lucas Cranach nyomán a Lucretia-öngyilkosság, korabeli német öltözetű hölgy halála, a dicséretes tisztaságot visszaszerző seb hangsúlyozásával a latin feliratban. Ez sem üres erkölcsi jelenetként hatott, hiszen Livius leírásában a hősnő előbb felfedte sérelmét férjének, apjának és barátaiknak, holttesténél a népet bosszúra hívták és a királyokat elűzték.17 A bibliai és az antik tárgyú képek az ismert vagy éppen aktualizált szövegekkel egyaránt összhangban a zsarnokság ellen buzdították a polgárokat, városlakókat. Cranach azonban nem lett volna eléggé elmélyült művész és eléggé messzenéző polgár, ha megfeledkezik a maga osztályát gyengítő jelenségekről, ha nem foglalkozik ilyen kérdésekkel művei egész sorában. A polgári élet visszásságai körében találta meg Cranach szatirikus festészetének egyik elemét, a különféle formákban kidolgozott össze nem illő párokat, a szerelem és pénz összefüggéseit. Vannak, akik feltételezik ebben Cranach németalföldi útjának visszhangját, Quinten Massys (Quentin Metsys) hasonló témájú képeinek mintául vételét. Az út azonban a flamand mestertől kétfelé vezetett. Fia, az eretnekgyanú miatt olasz, francia földre menekült Jean Massys arisztokratikussá váló festészetében eltávolodott apja népiesebb szatírájától, az össze nem illő pároktól, és a vágy és a szerelem általánosabb témáját aknázta ki az ifjúság és az öregkor szembeállításával. Az 1520 óta festett képek egész során Cranach más művészeti irányt képvisel a szerelmes aggastyán és a szerelmes agg nő különféle jeleneteivel. A vágyakozó, de fiatal nőismerősétől megrabolt öreg variánsai, a fiatal férfit pénzelő foghíjas szerelmes nő képe valóban mind a prostitúciót és annak anyagi velejáróit, a kiürített zsebeket és erszényeket idézi a polgári társadalom elé. Ez azonban már nem egyértelmű „A fizetség" 16 Kiállítva Umëleckà íemesla doby Durera a némecká renesance (kiállítás 1972. Prága, Uluv-kiállító terem, vö. [ap] : 500 Jahre altes Kunsthandwerk (Prager Volkszeitung 1. September 1972) 7. 1.; Szent Biblia . . . fordította KároliGáspár (Bp. 1927) 233 — 234. 1.; Katalog der Älteren Pinakothek zu München 36. 1. 17 Katalog der Älteren Pinakothek zu München 35, 36. 1.; L. Cranach d. Ä. : Zeichnungen 24 — 25, 39, 46.1.; Varsó, Muzeum Narodowe w Warszawie; Stockholm, Nationalmuseum,]^. M. 1080. 1.; Bécs, Kunsthistorisches Museum, Inv. Nr. 8336; kiállított tárgyak: Umëleckà remesla doby Dürera a nëmeckà renesance; Otto Hiltbrunner : Kleines Lexikon der Antike (Bern, 1946) 266. 1. — Egészen más a Tiziano-fóle feldolgozás mondanivalója és hangulata (Lucretia és Tarquinius. Bécs, Kunsthistorisches Museum, Inv.. Nr. 67).
