Századok – 1973

Folyóiratszemle - Zuberec V.: A szlovák agrármozgalom kialakulása 1900–1918-ban 176/I

FOLYÓIRATSZEMLE 177' alapja és fundamentuma." Hodza rendkívül nagy figyelmet fordított a földreform kérdésére, nyomatékosan követelte a magyar nagybirtoknak és egyházi földbirtoknak a feloszlatását ós a szlovák parasztok kezébe való juttatását, de a földreformnak mérsékelt formában való végrehajtása mellett foglalt állást. A „Slovensky tyMenník" — mérsékelt programja ellenére, hiszen a főszerkesztő cikkei is csak formálisan radikálisak — rendkívül nagy hatással volt a szlovák parasztságra, különösen az első három évben, mert 1907 után egyre szűkül a lapban a szociális és gazdasági tartalom, növelte nemzeti tudatát, ösztönözte a gazdasági szervezetek kialakítására. A lap a szlovákiai agrármozgalom egyik jelentős szervezője és propagátora volt. Az 1900-as évek elején, a szlovák agrármozgalom szervezésének kezdeti stádiumában Hodzának már számolnia kellett a szlovák burzsoá politika differenciált voltával, de tudomásul kellett vennie azt a tényt is, hogy a szlovák paraszt sem tabula rasa többé, s hogy a szlovák parasztság soraiban bizonyos pozíciói a magyar pártoknak is vannak. Ez viszont azt jelentette, hogy a tömeges politikai mozgalom kibontakoztatására vonatkozó koncepciójában gondolnia kellett a különböző politikai irányzatok egymáshoz való közeledésére (ekkor még a szociáldemokrata párttal való együttműködést sem tartotta lehetetlennek), sőt egyesítésére, vagyis rendeznie kellett a Néppárthoz, a klerikális mozgalomhoz és a Szlovák Nemzeti Párthoz való viszonyát és kapcsolatát. A Szlovák Néppárt 1905 decemberében történt megalakulása után Hodzának az volt a célja, hogy a katolicizmus befolyása alatt álló parasztságot, illetve a már meglévő szlovák parasztmozgalmat meghódítsa, s a saját maga által szervezett mozgalommal egyesítse. A Szlovák Néppárt ós a „Slovensky tyzdenník" agitációs kampánya eredményeképpen az 1906-os országgyűlési választásokon a szlovákok eddigi legnagyobb választási sikerüket érték el (7 szlovák küldött a parlamentben). Hodza a választások után is ennek a pártnak a keretén belül kivántaa szlovák agrármozgalmat megszervezni, sőt 1907-ben követelte, hogy a párt programját mezőgazdasági kérdésekkel is egészítsék ki. Eredeti koncepciójának szellemében egy összmagyarországi parasztpárt kiépítését tervezte, s ennek alapját Magyarország nemzetiségei alkották volna. Csirája az ún. parlamenti nemzetiségi párt lett volna, amelyet a magyar parlamentben 1905. február 18-án a szerb, román és a szlovák országgyűlési küldöttek hívtak életre. Hodza ennek a pártnak az alapján gondolta és akarta az egyes országok tömeg- és aktív politikai mozgalmát kiépíteni. Az 1908. szeptember 5-re Budapestre összehívott parasztkongresszus (22 szlovákiai kerületből 88 parasztküldött) célja a parlamenti nemzetiségi párt programja alapján a románokkal, szerbekkel és azokkal a magyar pártokkal együtt, amelyek a nemzetiségi törvényt elismerik — harcolni az általános választójogért. Ettől az időtől kezdve Hodza ugyanis eltávolodott a demokratizmus gondolatától, hátat fordított a szlovák parasztság gazdasági és szociális felemelkedéséért folytatott harcnak, s az általános és titkos választójog kivívásáért folytatott harcot tekintette az egyedüli megváltó fegyvernek. A „Slovensky tyzdenník" kimondottan politikai lappá változott, s a szlovák népnek már vajmi keveset mondhatott, pedig ezek az események tulajdonképpen még csak előjátékai voltak az 1910-ben kulmináló opportunista Hodza-politikának (a kormánnyal megkötött 1910-es választási paktum). Milán Hodzát általában a szlovák agrármozgalom legjelentősebb úttörőjeként tartják számon, mégis 1910-ig betöltött szerepét a cikk szerzője a következőképpen foglalja össze: vitathatatlan az a tény, hogy ő volt az agrármozgalom koncepciójának szerzője, s ezt nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag és filozófiaikig is igyekezett alátámasztani. Már ebben az időben sikerült megfogalmaznia az agrármozgalom ideológiájának az alapjait. Ellenben kevesebb siker koronázta az agrármozgalom gyakorlati megszervezésére irányuló törekvéseit, hathatós folyóirat- s sajtóagitációja kevésnek bizonyult a parasztság agrárszervezeteinek kialakításához. Az agrármozgalmat felülről akarta meg-12 Századok 1973/1