Századok – 1973

Történeti irodalom - Somogy megye múltjából 1970; 1971 (Ism. T. Mérey Klára) 157/I

158 TÖRTÉNETI IRODALOM eág. A nép mezőgazdasági műveltsége azonban korszerű volt és megfelelő ahhoz, hogy a hajdani pusztaságból termékeny területet teremtsen. Ügy gondolom, hogy a szerző által közölt táblázatos anyag — saját, sokoldalú kiértékelésén túl — alapját képezhetné a történeti irodalmunkban eddig meglehetősen elhanyagolt értelmiségiek helyzetének, életének tanulmányozását, feldolgozását célzó munkának, hiszen ennek megírása most már nem késlekedhet soká. Igaz, ez a réteg szorosan egybeforrt magával a faluközös­séggel, de ezen túl — országosan sem elhanyagolható — tényezőjévé vált gazdasági és kulturális életünk fejlődésének. A következő tanulmány Péterffy Ida munkája, aki a Bowring kötete révén Euró­pa-szerte ismertté vált „Még azt mondják, nem illik a tánc a magyarhoz" című táncdal eredetét tisztázza. Ez a ma is ismert és népszerű nóta gróf Széchenyi Ferencnek Somogy megye főispánjává iktatása alkalmával született Pálóczi Horváth Ádám tollából és világhírűvé Kodály Zoltán tette, aki a híres Táncnóta kórusának első versszakába dol­gozta bele. Az időrend szerint összeállított kötet következő tanulmánya a megye gazdaság­történetének egyik fontos problémájával foglalkozik. Bencze Géza a Kapós-völgyi vízren­dezés kérdésének megoldásához nemcsak a címben jelzett adatokat szolgáltatja, hanem a munkálatok 1807—1819 közötti időszakának történetét is részletesen ismerteti, rámu­tatva a vízrendezés hátráltató' tényezőjére is. Az ezt követő tanulmány Simonffy Emil munkája, aki azzal a céllal írta „A pa­raszti birtokviszonyok vizsgálata tizenkét Nyugat-somogyi faluban" című tanulmányát, hogy bemutassa a paraszti birtokviszonyok községi szintű feltárásához szükséges for­rásokat és módszereket a parasztság történetének 1767-től napjainkig terjedő időszakára vonatkozóan. Példaként 12 falu adatait közli és elemzi, amelyek részint nagy- és közép­nemesi birtokon feküdtek, részint kisnemesi falvak voltak. Négy nagy korszakot külön­böztet meg, a kielemezhető forrásokat véve időhatárul: 1.) Mária Terézia-féle úrbérren­dezés, 2.) a jobbágyfelszabadítás és annak végrehajtása, 3.) a földreform hatása (1935-ös birtokstatisztika alapján), 4.) a falu szocialista átalakítása. A tanulmányban közölt hét táblázat (megjegyezzük, hogy a szöveg szerint az 1. és 2. táblázat felcserélődött, lásd 114. old.) igen alapos munkával, számításokkal mutatja be a két évszázad során a birtokviszonyok alakulásán túl azok jellegének megváltozását is, példamutatóan vá­lasztva szét a paraszti és földesúri birtok-kategóriákat. A szerző elemzése igen pontos képet ad a falvakat ért döntö változásokról. Lehetne vitatni azt, hogy e kis közösségek életében nem túl hosszú-e az 1767, és — minthogy Somogyban a birtokrendezések lezárása olykor az 1870-es évekig is elhú­zódott — az azt követő százéves időszak ahhoz, hogy pontos képet adjon a közölt vál­tozások tényleges okairól is. Egy statisztikai táblázat beillesztése talán áthidalhatná a feudalizmuson belül létrejött változásokkal kapcsolatos problémák megoldását. Az 1800-as évek elejéről (ekkor gróf Széchényi Ferenc családi levéltárából fentmaradt egy földesúri birtokkimutatás, s a paraszti birokokról a megyei rovatos adóösszeírások adhatnak képet), vagy esetleg az 1828-as országos és dicalis összeírások ada­tainak összeállításából lehetne még táblázatot beilleszteni, de az kétségtelen, hogy ezek az adatok korántsem olyan pontosak és részleteikben nem olyan sokatmon­dóak, mint a Simonffy által említett források. A helytörténész viszont nem hagy­hatja ki ezeket a közbenső forrásokat sem, mert a Mária Terézia-féle úrbérrendezest követő és egyre szélesebben kibontakozó földesúri árutermelés következtében ennek az osztálynak első nagyobb rohama a jobbágybirtokok ellen a XIX. század első felére, a feudalizmus válságának kibontakozása idejére esik. A dicák — ha pontatlanul is — de ábrázolják ezt a harcot, s még többet mutatnak be abból az 1800-as évek úrbéri bir­tokperei, amelyek már konkrétan bizonyítják, hogy a számok olykor elfedik, hibásan

Next

/
Thumbnails
Contents