Századok – 1973

Történeti irodalom - Somogy megye múltjából 1970; 1971 (Ism. T. Mérey Klára) 157/I

157 TÖRTÉNETI IRODALOM SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL. 1970 Szerkesztette: Kanyar József. Levéltári Évkönyv 1 (Kaposvár, 1970. 272 1.) SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL. 1971 Szerkesztette: Kanyar József. Levéltári Évkönyv 2 (Kaposvár, 1971. 307 1.) A Somogy megyei Levéltár 1970-ben útnak indított Levéltári Évkönyv soroza­tának első két kötete már nemcsak Ígérete, hanem megvalósítása annak a kitűzött célnak, hogy a helytörténeti kutatást, az oktatást és a közművelődést elősegítse. Mind­két kötet tanulmányai fontos történeti korszakok egy-egy, eddig kidolgozatlan prob­lémájáról szólnak. Egy részük a helytörténeti kutatás számára ad döntő eligazítást vitatott kérdésekben, illetve felhívja a figyelmet vitatható, vagy meg nem oldott prob­lémákra, amelyeket csak a helytörténeti „mikrokutatás" dönthet el megnyugtató mó­don. A tanulmányok egy másik csoportja viszont a helytörténeti kutatás módszereivel és sokoldalú analízisével máris választ ad országos történeti problémákra a maga terü­letén, vagy éppen megindítója lehet a további, széleskörű és országos méreteket öltő kutatásoknak. Az első kötet nyitó tanulmánya igen „stílszerűen" Koppány egykori területének, Somogy megyének első sorsfordulója idejéről íródott. Györffy György alapos és elemző munkában foglalkozik Koppány lázadásával. A tanulmány azonban alapvetően tovább­megy magának az eseménynek ismertetésén és az azzal kapcsolatos több forrásból eredő ellentmondásos adatokat mérlegelve, széleskörű irodalmi vizsgálatok alapján, továbbá helynevek analízisével több, eddig még homályos mozzanatot tisztáz részint Koppány lázadásával, részint I. István kormányzásának első éveivel kapcsolatosan. (Pl. a Kop­pány-lázadás hátterét, a pannonhalmi apátnak adandó tizedproblémát, s törzsek meg­telepedését stb.) A kötet következő tanulmánya Komjáthy Miklós munkája, aki oklevélkivonato­kat közöl, amelyeket a Levéltári Évkönyv II. kötetében folytat és ott jelzi, hogy még a III. kötetbe is maradt anyagából közlésre előkészített oklevélkivonat. Komjáthy a somogyvári konvent Országos Levéltárban levő okleveleinek magyarnyelvű kivonatos tartalmát adja azzal a céllal, hogy a helytörténeti kutatásokat ezzel elősegítse. Az ok­levelek névanyaga a Mohács előtti képet vetíti ki Somogy megyére vonatkozóan. Az oklevelek kelte az 1516 — 1525-ig terjedő időszak, tehát közvetlenül a mohácsi csata­vesztés előtti évekre őrzi — az akkori problémákon túlmenően — az elpusztult falvak, a kihalt családok nevét és emlékét. A szerző szerényen megfogalmazott célkitűzésén kívül ebben az anyagban bőven találhatnak majd elemezni valót nemcsak a helytörté­nészek, hanem történelmünk különböző korszakaival foglalkozó gazdaság- és társada­lomtörténészek is. A harmadik tanulmányt a kötet szerkesztője: Kanyar József írta. Az 1770 — 1789 évekre közöl a megye művelődéstörténetéhez értékes adatokat. Értekezésének alapanya­gát a megyében levő tanító, tanuló és iskola összeírások három nagy kötege alkotta (1771, 1774, 1789. évekből). A szerző többet ad ebben a tanulmányban a puszta adat­közlésnél. Markáns vonással vázolja fel a kor gazdasági és társadalmi arculatának me­gyei vetületét, majd értékeli az összeírások többoldalas táblázatokban közölt adatait. Ismerteti az iskolák tananyagát és megállapítja, hogy az iskolák néptelenségének nem­csak a kor munkáskéz hiánya volt az oka, az ti., hogy a gyermekeket korán munkára fogták, hanem az is, hogy a tananyagot az akkori élettől távolállónak érezte a paraszt-

Next

/
Thumbnails
Contents