Századok – 1973

Folyóiratszemle - Daumard A.: Franciaország társadalmi struktúrájának alakulása az iparosítás időszakában (1815–1914) 1285/V–VI

FOLYÓIRATSZEMLE 471. moszférikus gépekkel kísérletezni. Megpróbált atmoszférikus gépet forgatásra használni, de kezdeti sikerek után ez a kísérlet csődöt mondott. Watt szerint eleve kudarcra volt ítélve. Viszont Watt gépei sem váltak még be, ha a fonodákban forgó mozgáshoz akarták azokat felhasználni. Arkwright végül 1789-ben rendelt egy komolyabb gőzgépet Wattéktól, a berendezés azonban igen drága ós kényes volt. Mások olcsóbbnak találták, ha inkább a víz felpumpálásához alkalmaznak egyszerűbb gőzgépet. Arkwright tehetsége ezen a területen abban nyilvánult meg, hogy elfogadta az új találmányokat, másrészt mérlegelni tudta, hogy azok vajon valóban kifizetődnek-e az adott területen. Teljesen kihasználta a lovakkal való hajtás minden előnyét, ugyanakkor elsőként alkalmazott komolyan gőzgépet is. Találmányaival kapcsolatban az igazán érdekes kérdés nem az, hogy az eredeti ötlet tőle származik-e, hanem, hogy mennyiben járult hozzá gyakorlati felhasználhatóságukhoz. Arkwright különböző találmányokból jól működő gépsorokat hozott létre és kidolgozta az ehhez szükséges üzemi technológiát is. Ő termelt ezekkel a gépekkel először folyamatosan, nagyüzemi módszerekkel. Maga tervezte gyárait is. Arkwright elvesztette a szabadalmaival kapcsolatos pereket, s ez a történészeket elriasztotta attól, hogy ezt a kérdést újra megvizsgálják. Pedig a kor szabadalmi törvényei igencsak kezdetlegesek voltak, és sok kortársa szerint Arkwright sem vesztette volna el a pert, ha ügyesebben védi magát. A kortársak jó része elismerte rendkívüli tehetségét. Igaz hogy többen is ellátták őt műszaki kérdésekben tanácsokkal, de számos partnere közül — Strutts kivételével — mindegyik csak tőkéjével járult hozzá a sikeres vállalkozáshoz. Arkwright vállalkozásainak sikerét nemcsak üzleti zsenijének, hanem az üzemszervezés és a technológia területén tett felfedezéseinek, az új gépek üzemi adaptálásában elért újító eredményeinek is kell tulajdonítanunk. (History, 1973. 192. szám, 29—44. I.) H. A. Daumard: Frenciaország társadalmi struktúrájának alakulása az iparosítás időszakában (1815—1914) A szerző a párizsi burzsoázia 1815—48 közötti történetét tárgyaló munkájával vált ismertté (La bourgeoisie parisienne 1815—1848). Jelen tanulmánya hozzászólás formájában hangzott el a CNRS 1970 őszén Lyonban tartott nemzetközi konferenciáján, melynek témája ,,a XIX. századi iparosítás folyamata Európában" volt. Az igen jelentős francia társadalomtörténeti kutatások a legutóbbi időkig a középkor társadalmának vizsgálata során jutottak csak el az alapos szintézisig. Az új- és legújabb kor társadalmának kutatása az utóbbi évek során lendült fel, egyes társadalmi osztályok, rétegek főként regionális vizsgálata haladt előre, az általam ismert szintetizáló jellegű munkák az előbbiek eredményeit azonban eddig csak részben hasznosították. Daumard rövid, összefoglaló jellegű tanulmánya — bár tárgyát leszűkíti a nagyvárosok társadalmi fejlődése vizsgálatára — némiképp hiányérzetet kelt, érdekes kérdésfelvetéseire adott válaszait nem indokolja mindig eléggé meggyőzően a felhozott esetleges (regionális) ós főleg a néhol igen egyoldalú (hagyatékok) forrásanyag. Bevezetőül Daumard leszögezi, hogy az azonos jegyek ellenére 1914 francia társa-13 Századok 1973/5-6.