Századok – 1973

Történeti irodalom - Studien zur Geschichtsschreibung im 19. und 20. Jahrhundert (Ism. Sárközi Zoltán) 1272/V–VI

1272 TÖRTÉNETI IRODALOM 1272' meg Pétain és Laval, valamint a vichySták utolsó próbálkozásait, a rendszer oszlopos tagjai között növekvő ellentéteket, egymással való szembekerülésüket, Pótain igyekezetét, hogy De Gaulle-lal kapcsolatot találjon, míg Déat, Doriot és a „fiatalok" egyrésze görcsösen ragaszkodott a német orientációhoz, a németek kiszolgálásához. R. Áron írása nem adja meg Vichy „teljes történetét" — a politikai vezetők, s a politikai történet területén azonban sok hasznos és érdekes ismeretet nyújt az olvasónak. Jemnitz János STUDIEN ZUR GESCHICHTSSCHREIBUNG IM 19. UND 20. JAHRHUNDERT. HRSG.s PAUL PHILIPPI (Siebenbürgisclies Archiv. Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde. Dritte Folge. Band 6. Bühlau Verlag. Köln-Graz. 1967. 230 1.) TANULMÁNYOK A XIX. ÉS XX. SZÁZADI TÖRTÉNETÍRÁSHOZ Az „Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde" harmadik sorozatának hatodik kötete Paul Philippi szerkesztésében főleg az erdélyi szász történetírás XIX. és XX. századi problémáival foglalkozik. A tanulmányok közt vannak kimagasló alkotások, érdekes, nálunk viszonylag kevésbé ismert tényeket rögzítő dolgozatok, továbbá közismert adatközlések, valamint egy történet-szociológiai, falukutató munka. A kiadvány címe fedi a feldolgozások tematikáját, amennyiben a XIX. és XX. századi szász történetírás mellett legalább hasonló teret kaptak az e történetírással részben összefüggő, részben rajta túlmutató, ős nemcsak az Osztrák-Magyar Monarchia belső viszonyait, hanem Kelet-Európa egészét is érintő, nemzetiségi problémákkal foglalkozó írások. Áttérve a részletekre, elsőnek Andreas Möckel: „Geschichtsschreibung und Geschichtsbewusstsein bei den Siebenbürger Sachsen" с. művével foglalkozunk. Egyetérthetünk a szerző megállapításával, hogy a sajátos erdélyi viszonyok közt, a zömmel ugyan a polgári elemhez tartozó szászokat egy francia mintájú forradalomban előre láthatóan sok veszteség várta. Innen ered kiváltságos helyzetükhöz, ősi jogaikhoz való ragaszkodásuk, melyet történetírásuk Friedrich Schuler von Libloy 1856-ben első alkalommal kiadott „Siebenbürgische Rechtsgeschichte" c. munkájáig bezáróan olyan meggyőzően tükröz. E felfogáson túllépve Qeorg Daniel Teutsch: „Geschichte der Siebenbürger Sachsen für das sächsische Volk" c., 1869-ben befejezett műve a szász népet 1848 tanulságai után az önerejére utaltság tudatára ébresztette. Nagy haszon származott ebből a területi autonómia 1876-ban bekövetkezett megszüntetése után. Friedrich Teutsch apja nyomdokain haladva hasonlóképpen tanította népét. A két világháború közt Heinrich Siegmund döbbentette rá a szászokat az évszázados biológiai hanyatlás tényeire. E felismerés hatott a történettudományra is. Végül napjainkban nyugaton az „Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde" harmadik sorozatának kötetei, a szocialista Romániában pedig a „Forschungen zur Volks-und Landeskunde" с. marxista folyóirat folytatják a Teutsch-nemzedók nagy művének korszerű korrigálását. Harald Zimmermann: „Bemerkungen zur Geschichte des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde" címen összegyűjtötte a „Verein" 1840—1842-ig visszanyúló történetének leglényegesebb, többé-kevésbé ismert adatait. Mint érdekesség megemlíthető, hogy az egyesület utolsó elnöke Friedrich Müller Langenthal volt. 1941-ben a Dél-Erdélyben működő „Verein" beolvadt a „Forschungsinstitut der deutsehen Volksgruppe in Rumänien" el-