Századok – 1973

Történeti irodalom - Zádor Mihály lásd Devics József - American Social Thought: Sources and Interpretations (Ism. Árvayné Rényi Zsuzsa) 1266/V–VI

TÖRTÉNETI IRODALOM 1269' első éveiben kibontakozott széles társadalmi mozgalmat, melynek keretében a társadalom korruptságait bíráló publicisták, írók ós politikusok, az ún. „muckraker"-ek a monopóliumok által elkövetett visszaéléseket leplezték le. Az 1912-ben megalakult Progresszív Párt már kialakult szociális programtervezetet tartalmazó reformkövetelésekkel lépett fel: elítélték a korlátlan meggazdagodásért való törtetést, követelték a magántőke ellenőrzését és a demokratikus kormányzást. A harmadik rész, a D. W. Noble szerkesztette „Elidegenedés ós az elveszett nemzedék" a 20-as évekbeli megtorpanást, csalódást mutatja be. Noble részben korabeli újságírók, filozófusok és irodalmárok írásait közli, akik egyre élesebb kritikával ábrázolják a társadalmi valóságot, részben három történetírói elemzéssel magyarázza az elidegenedés érzésének történelmi hátterét. A 20-as évek fiatal nemzedéke csalódottan realizálta, hogy a progresszív mozgalom céljait nem sikerült megvalósítani, s a világháborúban illúzióit vesztett fiatalokon az elidegenedés érzése és pesszimizmus uralkodott el, magukat „elveszett nemzedók"-nek tekintették. A háborút követő konjunktúra pénzhajszája, az osztályharcban egyre inkább alul maradó underdogok helyzete kihívta a fiatal nemzedék kritikáját az amerikai élet optimista mítosza ellen. A negyedik rósz, R. A. Skotheim szerkesztésében, a 30-as évek radikalizmusát mutatja be. A korabeli írások és a történetírói elemzések a New Deal korszakában jelentkező radikalizmust magyarázzák. A gazdasági válság ós az abból kivezető utat nyújtó New Deal felrázta a lost generation depresszióját és a kor értelmisége — mintegy a progresszív mozgalom folytatásaként — radikális társadalmi változásokat követelt. Roosevelt New Deal-je megoldotta a gazdasági válság fő problémáit, és elnökségének 30-as évek-beli korszaka jelentős reformokat valósított meg a munkanélküliség felszámolása, a magántőke teljhatalmának visszaszorítása és a szociális ellátás területén. A New Deal-t szolgáló „agytröszt" tevékenysége és a kor pezsgő szellemi élete a radikális értelmiség színes összképét nyújtja. A vezető írói ós értelmiségi körökben éles balratolódás ment végbe, társadalomkritikájuk ós változtatási szándékuk agitatív célú lett és elmélyült, s sok esetben összekapcsolódott a kibontakozó szocialista mozgalommal. A D. W. Marcell által szerkesztett ötödik rész az 1940—60 közti időszakot öleli fel. A háborúval nem mint eseménysorozattal foglalkozik, hanem Becker 1940-es írásán keresztül azt mutatja be, hogyan ismerte fel a haladó értelmiségi réteg, hogy a totalitarianizmussal és a fasizmussal szemben a demokráciát kell támogatni. Faulkner 1950-es, a Nobel-díj átadásakor mondott beszéde az atomháború fenyegetésével szemben az írók feladatául az emberi értékek ábrázolását és a humanista hagyományok ápolását állította szembe. C. W. Mills, az 1956-ban megjelent „Power Elit" c. művének szemelvényében szociológiai elemzést ad az 50-as évek amerikai társadalmáról. A két világháború közti időszak politikai balratolódása a New Deal utolsó szakaszában, vagyis a világháború alatt megtorpant, s a 40-es évek végi s 50-es évek elejei hidegháborús légkörben a haladó értelmiség ellen irányuló perekkel a baloldali gondolkodást igyekeztek elné.nítani. A korszak politikáját Mc Carthy 50-es évekbeli írásai illusztrálják, s az amerikai társadalom elmilitarizálódását Eisenhower 1961-es beszéde szemlélteti. A kizárólag korabeli írásokat közlő rész kitér a néger polgárjogi mozgalom problematikájára, s közli M. L. King egy 1963-as levelét, mely élesen kritizálja a faji diszkriminációt. Az utolsó, hatodik rész a 60-as évek „új radikalizmusát" mutatja be, R. Berír зп szerkesztésében. Az új baloldalról szóló tanulmányok megkülönböztetnek aktív és paszszív radikálisokat, azokat, akik hisznek a változtatás lehetőségében, s azokat, akik ennek reménye nélkül bírálják a fennálló társadalmat. Az esszék másik csoportja azt vizsgálja, hogy miért válnak az egyetemek az ifjúság radikalizálódásának központjaivá, s foglal-12 Századok 1973/5-6.