Századok – 1973
Közlemények - Merényi László: A polgári baloldal és a háború kérdése 1912–1914 között 1192/V–VI
1194 MERÉNYI I.ÁSZLÓ Az Országos Köztársasági Párt az 1914 előtti magyar politikai élet sajátos színfoltját képezte. Ez volt ekkor a polgári baloldal egyedüli csoportja, mely a Habsburgoktól való elszakadást kívánta. Tömegbázisukat egyes alföldi és erdélyi magyar vidékek kispolgári, paraszti és értelmiségi rétegei képezték.8 Republikánus elveiket bátran hirdették. Tevékenységük kétségtelenül lázító hatású volt. Ekkor „a köztársaság jelszava a nép számára a demokratikus forradalom és a nemzeti függetlenség együttes követelését fejezi ki."' Nagy György pártja a „köztársasági" nevet csak 1912/13 folyamán viselhette. 1913 nyarán Országos Kossuth Lajos Párt néven folytatta tevékenységét, melyet aztán 1914-ben hatósági nyomásra be kellett szüntetnie.1 0 Belpolitikai téren programja több demokratikus követelést tartalmazott (így a választójogra, az iskolák államosítására, a hitbizományok eltörlésére vonatkozólag). A birtokelosztás aránytalanságát is felismerték.1 1 A nemzetiségi kérdésben azonban túlzó soviniszta álláspontot foglalt el a párt.1 2 Az is tény, hogy 1914 előtt az Ausztriától való különválás programja kevés reális alappal rendelkezett. Ezért a republikánus mozgalom kudarca szükségszerű volt. A polgári baloldal 1912—1914 között sokat foglalkozott a háború és a béke problémájával. Ebben a döntő fontosságú kérdésben a liberális és a demokratikus csoportok álláspontja általában azonos volt. (Csak egyes esetekben mutatkoztak árnyalatnyi eltérések közöttük.) A polgári baloldal állásfoglalása gyűléseken ós tüntetéseken éppúgy kifejezésre jutott, mint hírlapi cikkekben, parlamenti felszólalásokban, bizalmas tárgyalásokon vagy külföldön elhangzott nyilatkozatokban. 1912 ősze és 1914 nyara között a polgári baloldal harca a háborús veszély ellen két szakaszra osztható. Az egyiket az első balkáni háború (1912 október — 1913 május) alatti tevékenységük képezi. A másik szakasz pedig az 1913 június ós 1914 július közötti, a világháború kitörését közvetlenül megelőző egy év időszaka. A szerző szigorúan ragaszkodni kíván a tárgyhoz. Ezért az 1912—14 közötti legfontosabb külpolitikai eseményeket is csak vázlatosan érintheti. Ugyanez vonatkozik a magyar belpolitika általános áttekintésére, valamint a munkásmozgalomra is a jelzett időszakban. II. A polgári baloldal az első balkáni háború idején (1912—1913) 1. A háborúellenes mozgalom kezdete 1912 októberében Az első világháború előtti időszak egyik legfontosabb nemzetközi eseményét az 1912 októberében kitört első balkáni háború képezte. Ez véget vetett annak a hosszú évtizedekig tartó korszaknak, amikor béke uralkodott Európa földjén. Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro harca a török birodalom ellen igazságos jellegű volt.1 A kis balkáni népek a harctereken fényes győzelmeket arattak a hanyatló szultáni birodalom ellen. Nem maga az itt folyó „helyi háború" jelentett veszélyt, hanem az, hogy ebből a konfliktusból — valamelyik imperialista nagyhatalom beavatkozása folytán — világháború lesz. Különösen nagy figyelem kísérte Európa-szerte az Osztrák-Magyar 8 A köztársaságiakkal bővebben foglalkozik Bónis György: Nagy György és az 1914 előtti magyar köztársasági mozgalom (Bp. Akad. Kiadó 1962) című műve. • Nemes Dezső: i. m. 42. 10 Bónis: i. m. 72—73 és 83—84. 11 Pölöskei: i. m. 165—166. A szerző egyúttal megállapítja: Nagy Györgyék „1908-tól úgy jutottak el a köztársaság programmjáig, hogy közben a társadalmi kérdések terén jelentősen bővítették követeléseiket" (i. m. 166). "Pölöskei: i. m. 166. 1 Harcuk igazságos jellegét hangsúlyozta Lenin is (Lenin V. I. Összes művei 18. kötet. 1912 április—1913 március. Bp. 1955. Szikra 369—378, 399).
